A pszichológus Florence Read műsorvezető kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy a fiatalok körében kortünetnek számító, egyre növekvő depresszió kísértetiesen egybeesik az okostelefonok 2011-es megjelenésével. A kutatásokból kiderül, hogy a nyugati társadalmakat is érintő mentális egészség krízis a tinédzser lányokra különösen negatív hatást gyakorol. Meglepő, hogy a Meta cégcsoport egyik belső tanulmányában is szerepel, hogy maguk a tinédzserek is az Instagramot hibáztatják a köreikben egyre gyakoribb mentális problémák, mint például a szorongás miatt, magyarázta Haidt.
Digitális forradalom
A 2010-15 közötti időszakban egyfajta digitális forradalomsöpört végig a fiatalok körében, hiszen az okostelefonokkal egy olyan eszköz került a kezükbe, amellyel hirtelen az eddiginél jóval több inger és információ zúdult rájuk, mondta a pszichológus.
Az, hogy nagyon fiatalon kapcsolatba kerülnek a digitális világgal és szinte abban nőnek fel, forradalmi hatással van a fiatalok viselkedésére. Megfigyelhető, hogy nem tudnak igazán kapcsolódni, köreikben egyre nehezebbé válik a szemkontaktus felvétele és a fiatal fiúknál az offline kommunikáció is nehézkessé válik.
Ez abban is tetten érhető, hogy a pubertáskort átélő, hormonoktól túlfűtött fiúk egyre kevésbé kezdeményeznek offline, nincs motivációjuk kockáztatni, így gyakran az online könnyen elérhető pornográfiánál kötnek ki.
Egy svéd statisztika szerint a digitális forradalom után a korábbi 5%-ról 20%-ra ugrott a pornográfia rendszeres fogyasztása a fiatal fiúk körében.
Haidt könyvében hangsúlyozza, fontos a pubertáskor elején lévő kisfiúk pornográfiával szembeni védelme. Ha ez nem történik meg, akkor a 11-12 éves kisfiúk intimitásról alkotott képét egyfajta agresszív, nőket tárgyiasító minta fogja befolyásolni, ami nem vezet sem egészséges szexuális élethez, sem házassághoz, véli a szakember.
Felnőtté válás a közösségi média világában
Haidt úgy gondolja, hogy a közösségi média kontroll alatt tartja a kiskorúak fejlődését. A gyerekek egész életüket a nyilvánosság előtt élik, így nem mernek hibázni nehogy negatív fényben tűnjenek fel a közösségi oldalakon. Egy a nyilvánosság előtt elkövetett hiba olyan érzést kelt bennük, mintha az egész világ összeesküdött volna ellenük, ezt pedig senki nem akarja, sőt az ebből fakadó menekülési vágy könnyen az öngyilkosság gondolatáig is elvezethet.
Haidt a közösségi média kontrolláló jellegét egyfajta közösségi totalitarizmushoz hasonlítja.
A megváltozott online életmódra vezethető vissza a mai kor egyik gyakori jelensége a konfliktuskerülés is. A fiatalok nem mernek hibázni, félnek a nyilvánosság ítéletétől és ennek hozadékaként nem tanulják meg a konfliktuskezelés képességét sem, mondja a szakember.
„Hagyni, hogy a gyerekek a nyilvánosság előtt nőjenek fel, az egyik legrosszabb dolog, amit a velük tehetünk.”
A szakember rámutat arra, hogy a fiúkat úgy szippantja be a digitális világ, hogy elvágja őket az egészséges offline konfliktusmegoldó mechanizmusoktól, nem harcolnak az iskolai udvaron és nem tanulják meg, hogy kell együtt megoldani a vitákat.
Megemlíti továbbá, hogy a férfi identitás válságát éljük. Tulajdonképpen a 80-as évek óta a férfiak lelki egészsége is fokozatosan romlik. A digitális forradalom pedig ezen a tendencián csak rontott, a virtuális világ és a videójátékok a fiatal férfiak elkényelmesedését eredményezte.
Ezen felül a közösségi média a lányoknak eszközt ad az agresszióhoz. A nők egymás között sokkal fogékonyabbak a közösségi médián keresztül történő verbális agresszióra, így az sokkal negatívabb hatással tud lenni rájuk. A pszichológus könyvében rámutat, hogy a közösségi médiában úgynevezett aszinkron, nem egy időben történő kommunikáció valósul meg, amely a női lélekben könnyen erősítheti a szorongást.
Van kiút?
Megoldásként Haidt könyvében négy szabály bevezetése mellett érvel. Elsőként javasolja, hogy a szülők ne vegyenek gyermeküknek okostelefont a gimnázium megkezdése előtt, várják meg a 16 éves kort a közösségi média regisztrációval, az iskolákban ne lehessen használni a telefont és a szülők engedjék, bíztassák gyermeküket az offline kikapcsolódásra.
A pszichológus úgy véli, hogy habár ő maga is a szülők egyéni felelősségében hisz a nevelés tekintetében, akár az állami szabályozás is szükséges lehet, ha a gyermekek függőségek és szexuális tartalmakkal szembeni védelme forog kockán.
Úgy véli könyve sikerének egyik titka, hogy mindenki felismeri a közösségi média Z generációra gyakorolt káros, függőséget előidéző hatását. A kérdés abban áll, hogy hogyan tudunk ezen társadalmilag, együtt változtatni, zárja az interjút a szakember.
