A vetélés a terhesség egyik lehetséges végkimenetele. A várandósság korai szakaszában ez könnyen megtörténhet. Teljesen természetes módon. Utána az anya kórházi ellátásra szorul, hogy meggyőződjenek arról, egészsége nincs-e veszélyben. Vajon miért nem alkalmazzák ugyanezt a szabályt, amikor egy nő abortusztablettát szed be otthon?

Az otthoni abortusz

Az abortuszpártiak azt mondják, hogy azért, mert ez egy teljesen veszélytelen módszer. ,,Elhitetik velünk, hogy mivel, a törvény nem tiltja, ezért biztonságos is, a nőknek szüksége van az abortuszra” – írja Aldhizer.

Az Egyesült Államokban a művi terhességmegszakítások többsége ma már otthoni nem kórházi körülmények között történik, amelyet a mifepriszton kétes megítélésű gyógyszerrel váltanak ki. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) azt állítja, hogy ez a módszer veszélytelen, rendkívül alacsony szövődményrátával.

Ezzel szemben arról kevés szó esik, hogy ilyenkor egy gyermek meghal, és ezzel együtt az anya teste is károsodik. Egy nő közel háromszor nagyobb valószínűséggel hal meg az abortuszt követő évben, mint a természetes szülést követő időszakban.

Arról sem szól a fáma, hogy az otthon végzett abortuszok természetellenes folyamatot indukálnak, amely során a nők körülbelül 20 százaléka tapasztal szövődményt, ami négyszer magasabb arány, a műtéti úton végzett abortuszokhoz képest. Az orvosi, azaz a gyógyszeres abortusz folyamatát úgy tervezték, hogy elrejtse a nemkívánatos mellékhatásokat, és meggátolja a beteg állapotának utánkövetését. Az abortuszt választó nők alacsonyabb színvonalú ellátásban részesülnek, mint a vetélésen átesett anyák, annak ellenére, hogy az érdekvédők azt állítják, hogy a vetélés és a gyógyszeres abortusz ugyanaz a fiziológiai folyamat, azonos kezelési rutinnal. Az egész folyamat a mifeprisztonfeltalálásával és jóváhagyásának megosztó történetével kezdődött.

Az alábbiak az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt hangzottak el, az FDA kontra Hippokrátészi Orvoslás Szövetsége ügyével kapcsolatos perben.

A gyógyszeres vagy más néven orvosi abortusz úgy indul, hogy egy nőnek mifeprisztont és mizoprosztolt írnak fel, amelyek együtt alkotják az otthoni terhességmegszakító csomagot. A mifepriszton blokkolja a progeszteront, a várandósság egyik kulcsfontosságú hormonját. Ez okozza a tápláló méhnyálkahártya növekedését, ennek hiányában a magzat elhal. A mizoprosztolt, azután kell bevenni, hogy a mifepriszton kifejtette hatását. Ez egy olyan vegyület, amelyet nem rendeltetésszerűen használnak méhgörcsök előidézésére és a magzati szövet kiürítésére.

Ez a folyamat otthon történik, orvosi felügyelet nélkül, miután a nő megkapta a receptet az abortuszszolgáltatótól. A mifepriszton-t azért fejlesztették ki, hogy egy nyilvános eseményt, a műtéti abortuszt magánjellegűvé alakítsanak, amely összetéveszthetővé válik így a vetéléssel.

Az abortusztablettákról dióhéjban

A mifeprisztont az 1980-as években fejlesztette ki Étienne-Émile Baulieu francia orvos, aki a svájci Roussel-Uclaf gyógyszercéggel, a Hoechst német gyógyszergyártó leányvállalatával dolgozott együtt. A gyógyszer kezdettől fogva megosztó volt. A Hoechst a két világháború közötti IG Farben gyógyszeripari konszern tagja volt, amely a Zyklon B, a náci haláltáborok foglyainak kiirtására használt gáz kifejlesztéséről volt hírhedt. Baulieu elmondása szerint a részvényesek közgyűlésén az abortuszellenes tüntetők azt kiabálták:

„Krematóriumot csináltok az anyaméhből!”

1991-es Az abortusztabletta című művében Baulieu a mifeprisztont „egy mindannyiunkon elhatalmasodó demográfiai válság” megoldásának tekintette. Elmeséli, hogy az 1980-as években az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felajánlotta, hogy „nemcsak támogatja a tablettát, hanem a tesztelésért is fizet”. A Roussel-Uclaf együttműködött a WHO-val, hogy kísérleteket hajtson végre a fejlődő országokban, és csökkentett áron biztosított mifeprisztont a harmadik világ közegészségügyi szolgáltatóinak. Baulieu a mifeprisztont nem csak a fejlődő világ születésszabályozó eszközének tekintette, hanem a „sérültek” és a „betegek” -től való megszabadulás csodaszerének is. Amikor 1988-ban engedélyezték a mifepriszton használatát Kínában, Baulieu üdvözölte a hírt, hogy találmánya egy „olyan országban válik elérhetővé, amely az emberiség egynegyedét alkotja”.

1994-ben a Roussel-Uclaf a mifeprisztonra vonatkozó amerikai jogokat a Népesedési Tanácsnak adományozta, egy olyan szervezetnek, amely elkötelezetten támogatta a születések korlátozását mind a fejlődő, mind a fejlett világban.

A mifeprisztonról szóló egyetlen amerikai tanulmányt az FDA jóváhagyása előtt a Népesedési Tanács finanszírozta.

A dokumentum kimutatta, hogy a mifepriszton az esetek 92 százalékában sikeresen megszakította a terhességet, ha azt mizoprosztollal kombinálták a terhesség első 49 napja alatt. Ellenben az is kiderült, hogy az abortuszok sikertelenségi aránya nőtt a magzati kor előrehaladtával. Például 57 napos várandósságnál a sikertelenség aránya 27 százalékra emelkedett, ami a művi terhességmegszakítás befejezéséhez további beavatkozásokat tesz szükségessé. A Népesedési Tanács szponzorálta a mifeprisztonra vonatkozó új gyógyszerkérelmet, mielőtt átadta volna az engedélyt a Danco Laboratories-nak, egy hírhedten titkos társaságnak, amelyet a Népesedési Tanács hozott létre a gyógyszer előállítására és forgalmazására.

2000-ben az FDA jóváhagyta a mifepriszton használatát az Egyesült Államokban, a Szövetségi Szabályozási Kódex H alfejezetére támaszkodva, amelyet az AIDS-járvány idején hoztak létre, hogy felgyorsítsa a súlyos vagy életveszélyes betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek jóváhagyását.

A gyorsított bevezetés érdekében az FDA a terhességet életveszélyes betegségnek minősítette, az abortuszt pedig gyógymódnak.

Nem meglepő, hogy a ,,reproduktív egészségügyi gyógyszerekkel” foglalkozó tanácsadó bizottság többsége, amely a mifepriszton ellenőrzéséért volt felelős, nyíltan abortuszpárti kapcsolatokkal rendelkezett. A bizottság elnöke, Ezra Davidson, a Planned Parenthood, születésszabályozással és fogamzásgátlással foglalkozó amerikai szervezet tanácsadó testületének tagja volt.

A Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal (GAO) 2008-as dokumentuma kifejti, hogy a mifeprisztont úgy hagyták jóvá, hogy megkerülte a szabványos ellenőrzési folyamatot, hogy a gyógyszert még azelőtt piacra vigyék, mielőtt a klinikai vizsgálatokból származó bizonyítékok rendelkezésre álltak volna. Az FDA eltekintett attól a követelménytől is, hogy a mifepriszton külön gyermekgyógyászati jóváhagyási eljáráson menjen keresztül ahhoz, hogy tizennyolc év alatti nőknél és lányoknál is alkalmazzák.

A GAO dokumentuma szerint a Danco és a Lakossági Tanács megígérte az FDA-nak, hogy a forgalomba hozatalt követően két biztonsági vizsgálatot is végeznek. Amikor később megtagadták kötelezettségvállalásukat, az FDA úgy döntött, hogy nincs erre szükség.

Az igazság elkendőzése

 A sikertelen otthoni abortuszokat rutinszerűen úgy állították be, hogy a betegeket nem az abortusztablettát felíró szolgáltatókhoz utalták be, ha szövődményt tapasztaltak.

A gyógyszeres abortuszt vetélésnek kellett álcázni, hogy elkendőzzék a mellékhatásokat, amelyek veszélyeztetnék a mifepriszton biztonságába vetett bizalmat. Ez az eltussolás csak úgy volt lehetséges, hogyha megszakították a beteg-orvos kapcsolatot.

A nőnek nincs szüksége orvosi konzultációra, hogy bevegye a mifeprisztont, és a mizoprosztolt. Nem végeznek utólagos ultrahangvizsgálatot, hogy kiderüljön az összes szövet kiürült-e, pedig ez az egyetlen módja annak, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a visszamaradt szövetek nem okoznak semmilyen szövődményt. Az Egyesült Államokban egy nő megszerezheti a tablettát az adott államon kívül, és visszaviheti lakóhelyére, ahol az abortusz adott esetben illegális. Receptet kaphat egy távegészségügyi konzultáción keresztül, és postai úton elküldik neki a gyógyszereket.

A rendszer arra ösztönzi a gyógyszeres abortuszon átesett nőket, hogy sürgősségi ellátást kérjenek ahelyett, hogy a gyógyszert felíró orvoshoz fordulnának, ha szövődmények jelentkeznek. Egyes nőket arra bátorítanak, hogy ne szóljanak a tablettáról. Franz Theard, az Egyesült Államok ismert abortuszt végző orvosa a Washington Postnak bevallotta, arra utasítja a nőket, hogy menjenek be a kórházba, és mondják azt, hogy elvetéltek, csak ne szóljanak a tablettáról.

A legtöbb esetben a nők abortuszkomplikációit tévesen vetélési szövődményeknek minősítik, amelyek vagy tudatlanság, vagy szándékos eltitkolás következményei. A Charlotte Lozier Institute tanulmánya szerint az elkendőzés a valódi szövődmények arányának nagy alulreprezentáltságához vezetett. Az a nő, aki eltitkolja a mifepriszton használatát, jelentősen növeli a kórházi kezelés kockázatát.

A sürgősségi ellátást biztosítók nem kötelesek rögzíteni a gyógyszeres kezelést felíró személyét, sőt még a tényt sem, hogy a beteg abortusztablettát szedett be.

Így követhetetlenné válik a folyamat, minden a vetélési statisztikában fog szerepelni. A rendszert úgy tervezték, hogy elrejtse az abortusztabletta veszélyeit.

Azok az amerikai tanulmányok, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy az orvosi abortusz biztonságos, gyakran kizárják a nem tökéletesen végbement terhességmegszakítást, mint szövődményt.

Az abortuszpártiak rendkívül alacsony szövődményarányt állítanak be azáltal, hogy eltusolják a problémát. Azt mondják a nőknek, hogy a fájdalom és a vérzés, amellyel sürgősségi ellátásra szorulnak, normális jelenség, vagy jellemző, hogy műtétre van szükség a tökéletlen abortusz befejezéséhez. Az FDA nem követeli meg a szolgáltatóktól, hogy jelentsék a tabletta szövődményeit, kivéve, ha a beteg meghal, ami szó szerint a szövődmények bizonyítékát temeti el. A gyógyszeres abortuszhoz kapcsolódó összes egyéb mellékhatás bejelentése teljesen önkéntes. Az FDA eltitkolja a nők elől az abortusztabletta valódi kockázatait.

Orvosi és gyógyszeripari maffia

A szerző beszélt egy kezelőorvossal a sürgősségi osztályon, hogy megtudja, hogyan kezelik a gyógyszeres abortusz szövődményeit. Elmondta, hogy arra képezték ki, hogy az otthoni abortuszt és a vetélést felcserélhetőként kezelje. Még ha egy nő azt is mondja neki, hogy abortusz-tablettát vett be, nem írja fel. Azt tanították neki, hogy az esemény eredete lényegtelen az általa nyújtott ellátás szempontjából.

Egy másik orvos elmagyarázta, hogy bevett gyakorlat, hogy az abortuszhoz szükséges gyógyszereket nem írják bele a betegtáblázatokba, nehogy a páciensekről túl személyes dolgokat osszanak meg. Egy másik orvos is ezt támasztotta alá, illetve azt is hozzátette, hogy ha egy nőt az abortusz szövődmények miatt kezel, nem jegyzi fel a tabletta használatát, mert nem ő volt a felíró, és ez a tény nem releváns az általa nyújtott ellátás szempontjából. Mike Seibel, visszaélési ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint, aki az abortusz szövődményeiben érintett nőket képviseli elmondja, hogy a beteg gyógyszerhasználati előzményeinek felírását elmulasztó orvost nem védi az erre vonatkozó törvény, és ez akár az engedély visszavonását is eredményezheti.

Ingrid Skop, a Charlotte Lozier Intézet kutatója elmagyarázta, miért fontos, hogy az egészségügyi dolgozók pontos kórtörténetet rögzítsenek és különbséget tegyenek a vetélés és az abortusz között. „Ha egy nő fájdalommal és vérzéssel jelentkezik a sürgősségire, és úgy viselkedik, mint aki elvetélt” – mondta Dr. Skop – „az orvos kezeli a fájdalmat, és hazaküldi, hogy természetes úton kiürüljenek a szövetek. Illetve elküldi a nőgyógyászhoz.” Ha azonban a nő abortuszon esett át, „sürgősségi ellátást kér, mert nagy valószínűséggel nem ürültek ki a szövetek, és meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e sebészeti beavatkozás. Ez már maga a komplikáció.” Az otthoni abortusz és a vetélés közötti különbségtétel elmulasztása a nők életét veszélyezteti.

Az abortusztabletta jóváhagyása óta egyre könnyebben elérhető. 2016-ban az FDA lerontotta a kockázatértékelési és -mérséklési stratégia (REMS) protokolljait, és 2021-ben megerősítette ezt a döntést. A mifepriszton elérhetővé vált a távegészségügyi rendszeren keresztül, a felírók körébe bekerültek nem orvosok is, és az alkalmazhatósági korhatárt hét hétről tíz hétre meghosszabbították.

Sem az FDA, sem a gyártócég nem érezte úgy, hogy „jogilag köteles” további kísérleteket végezni, hogy meggyőződjünk ezen új szabványok biztonságosságáról. Az abortusz aktivista-kutatók 2016-os kísérletei meggyőzőnek bizonyultak a tabletta még szélesebb körű elterjesztésében.

Az FDA figyelmen kívül hagyja az orvosi etikát, a politikai cél elérése érdekében. A tabletta használatára vonatkozó irányelvek jóval alacsonyabb színvonalon mozognak, mint bármely más nőket érintő orvosi kezelés esetében.

Az abortuszszolgáltatók nem félnek a következményektől, tudva, hogy politikai fedezettel rendelkeznek, és nem megfelelően tesztelt gyógyszeres kezeléseket írnak elő, amelyek „orvosi kísérletezésnek” minősülnek – mondja Seibel. Gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor a nőknek tablettát írtak fel jóval az FDA tízhetes terhességi korhatára után.

Az tabletta áldozatai

Mike Seibel Keisha Atkins családját képviselte, aki egy félresikerült abortusz következtében halt meg. „A második trimeszterben járó Keishának egy injekcióval együtt mifeprisztont írtak fel, hogy véget vessen magzata életének” – mesélte az ügyvéd. Halotti anyakönyvi kivonata szerint halála „természetes” volt – terhességből eredő tüdőembólia. De az abortusz szövődményei miatti halál nem természetes. Seibel azt gyanítja, hogy az Új-Mexikói Egyetem Egészségtudományi Központjának orvosszakértője meghamisította a halálozás módját annak érdekében, hogy megvédje azt az egyetemi kórházat, aki Atkinst túl későn irányította abortuszra.

Holly Patterson 2003-ban halt meg, szeptikus abortusz-szövődmény következtében. Holly egyike annak a négy kaliforniai nőnek, akikről az FDA bevallotta, hogy 2003 és 2005 között mifepriszton-használata következtében haltak meg. A Planned Parenthood szervezet, amely mifeprisztont és mizoprosztolt adagolt Pattersonnak arra utasította, hogy a gyógyszereket orális helyett vaginálisan alkalmazza alacsonyabb dózisban, mint azt az FDA akkoriban ajánlotta.

2022-ben Alyona Dixon fájdalommal és vérzéssel érkezett egy nevadai sürgősségi osztályra, miután napokkal korábban orvosi abortuszon esett át az egyik Planned Parenthood klinikán. A család által benyújtott kereset szerint Alyonát kismedencei vizsgálat vagy szülésznővel folytatott konzultáció nélkül engedték ki a sürgősségi osztályról, annak ellenére, hogy az orvos megjegyezte, hogy magas a fehérvérsejtszáma, és az ultrahangvizsgálat során visszamaradt szöveteket is találtak. Másnap este szeptikus fertőzéssel tért vissza a sürgősségire. A szíve leállt, mialatt intubálták.

Jövőbeli kilátások

Az FDA kontra Hippokrátészi Orvoslás Szövetsége ügyében felperes orvosok azt állítják, hogy a mifepriszton és a mizoprosztol kombinációja nem biztonságos abortuszt előidéző gyógyszerek, és nemcsak a praxisuknak ártottak – azáltal, hogy időt és erőforrásokat vont el más betegektől, de a lelkiismeretüknek is. Azt állítják, hogy az FDA-nak soha nem kellett volna jóváhagynia a mifeprisztont, és tévedtek, amikor a gyógyszer biztonságáról való meggyőződés nélkül enyhítették a használatára vonatkozó szabványokat. Az FDA a kezdeti jóváhagyás óta következetesen megtagadta a mifeprisztonnal kapcsolatos, egymásnak ellentmondó biztonsági állítások felülvizsgálatát – állítják a felperesek –, sőt késleltette a válaszadást a felperesek által benyújtott petíciókra, ezáltal „hátráltatva a bírósági felülvizsgálatot”.

2023 tavaszán egy texasi szövetségi bíró úgy határozott, hogy érvényteleníti az FDA 2000-es, a mifeprisztonra vonatkozó eredetileg jóváhagyott engedélyét, amely ellen az FDA fellebbezett. A fellebbezés az ügyet az ötödik körzeti bíróság elé terjesztette, amely úgy határozott, hogy a tabletta a piacon marad, de visszaállította a 2016 előtt létező biztonsági protokollokat. Az FDA ezután a Legfelsőbb Bíróság beavatkozását kérte. A Bíróság döntése ebben az ügyben 2024 júniusában várható, ez lesz az első alkalom, hogy a Dobbs-döntés óta ismét az abortuszról hoznak ítéletet. (Dobbs vs. Jackson döntés, amely a tagállamok szabályozási körébe utalta vissza az abortusz kérdését, amely korábban a Legfelsőbb Bíróság hatásköre volt.)

Az FDA azt állítja beadványában, hogy az felpereseknek nincs joga a kereset benyújtására, mivel az orvos „választott hivatása a beteg kezelése sürgősségi körülmények között is.” Az FDA azt mondja, hogy azok az esetek, amikor az abortusz szövődményeit nem a felíró orvosok kezelik, elszigetelt példák.

Azok, akik elhatározták, hogy könnyen elérhetővé teszik az abortuszt, fokozták befolyásukat a tudományos világra.

A jelen esszé megírása során a Sage Journals visszavonta a Charlotte Lozier Intézet orvoskutatói által az abortusz veszélyeiről írt három, lektorált tanulmányt. Míg a Charlotte Lozier Intézet szakembereit ellehetetlenítik politikai, erkölcsi vagy vallási nézeteik miatt, az abortuszpárti kutatók népszerűsíthetik és végezhetnek is terhességmegszakítást szakmai és anyagi haszonszerzés céljából.

Az életvédő képviselők reménykednek abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság visszaállítja a mifeprisztonra vonatkozó, 2016-ban felülírt biztonsági szabályozást. Ez azt jelenti, hogy szükséges lesz orvosi konzultációra, hogy kizárják a méhen kívüli terhesség kockázatát és megbizonyosodjanak arról, hogy a magzat nem haladja meg a 49 napot. Majd sor kerül egy második kontrollra is a mizoprosztol beütemezésére, és egy harmadikra a szövetek kiürülésének ellenőrzésére. A mifeprisztont nem lehet majd távegészségügyi rendszeren keresztül felírni, vagy határokat átívelően postázni.

Ha a Legfelsőbb Bíróság nem vonja felelősségre az FDA-t, az abortuszszolgáltatókat országszerte be kell perelni, amiért továbbra is olyan módon írják fel a gyógyszert, amely figyelmen kívül hagyja azt a kevés FDA-irányelvet is, amely érvényben van.

,,Nehéz meggyőzni a nőket, hogy pereljék be azokat az abortuszszolgáltatókat, akik fájdalmat és szenvedést okoztak nekik” – összegez Aldhizer. Seibel elmondta, hogy egy tipikus orvosi műhiba miatti perhez az ügyfél csak egyszer találkozik vele, majd úgy dönt, beadja a keresetet. Az abortusz által traumatizált nők esetében azonban „általában hét-nyolcszor beszélnek velem, mielőtt úgy döntenek, hogy megteszik” – nyilatkozta az ügyvéd.

Forrás: First Things

Nyitókép: Shutterstock