Bakos Marcell: Mi a jelenleg hatályos szabályozás Magyarországon az aktív eutanáziáról?
Dr. Csink Lóránt: Az „eutanázia” szó nem szerepel a magyar jogrendszerben. Az egészségügyi törvény az ellátás visszautasításáról tesz említést, ami logikailag kizárja az aktív eutanáziát, csak a passzív eutanáziát teszi lehetővé, azt is csak nagyon szigorú formai és tartalmi feltételek mellett. Az aktív eutanázia, azaz egy gyógyíthatatlan beteg tevőleges magatartású halálba segítése bűncselekmény. Ha szó szerint csak „segít”, például odaadja a mérget a betegnek, akkor öngyilkosságban közreműködés, ha pedig be is adja a mérget, akkor a jóval súlyosabban minősülő emberölés.
BM: Miről szól jogilag Karsai Dániel ügye?
Dr. Csink Lóránt: Nem könnyű „ügyként” szólni róla, hiszen az alkotmányjog területén aktívan működő, ismert és elismert kollégáról van szó. Amit az ő helyzete felvet az az, hogy összhangban van-e az Emberi Jogok Európai Egyezménnyel, hogy a magyar szabályozás nem biztosít jogot az aktív eutanáziára, sőt, bünteti, aki a beteg halálához segítséget nyújt.
BM: Mit jelentene a strasbourgi bíróság döntése Magyarország számára?
Dr. Csink Lóránt: Tekintve, hogy nem tudjuk, hogy mit fog dönteni a Bíróság, így azt sem tudjuk, hogy annak milyen következménye lesz. Ha történetesen azt mondaná, hogy a magyar szabályozás egyezménysértő, akkor először meg kell vizsgálni, hogy a probléma azzal van, hogy nincs orvosi segítség az eutanáziához vagy pedig az, hogy az állam büntetőjogi eszközökkel is üldözi a kívánatra ölést. De ez még mind hipotetikus, a döntés ismeretében lehet többet megtudni.
BM: Volna-e lehetőség fellebbezni a döntést követően?
Dr. Csink Lóránt: Fellebbezésre nincs lehetőség. Marasztaló döntés esetén lehet kérni a Nagykamara döntését, az viszont Strasbourgon múlik, hogy ezt a kérést teljesíti-e vagy sem.
Az eddigi jelekből az látható, hogy eutanáziáról lévén szó, a Bíróság „siet”, minél gyorsabban igyekszik döntést hozni.
A Nagykamara döntését pedig általában egy év előkészíteni; a körülményekre tekintettel meglepődnék, ha Strasbourg a Nagykamara elé vinné az ügyet.
BM: Milyen a bírói gyakorlat az eutanázia kapcsán Magyarországon?
Dr. Csink Lóránt: Időről időre olvashatunk a hírekben olyanról, hogy valaki a gyógyíthatatlan beteget halálba küldi. A bírói gyakorlatot nem ismerem, de ezeket a gyakorlat jellemzően emberölésként kezeli, figyelembe véve azt a fontos enyhítő körülményt, hogy itt az áldozat kérésére történik a cselekmény.
Ismertek olyan esetek, amikor elnöki kegyelemmel zárult az ügy. Ilyenkor sem beszélhetünk arról, hogy ne lenne a cselekmény bűncselekmény, csak arról, hogy vannak olyan méltányossági szempontok, amelyek miatt az elkövetőt nem kell megbüntetni.
BM: A Momentum nemrégiben határozati javaslatot nyújtott be a törvényhozásban, amelyről azt írják ,,utat engedne a szabad életvégi döntésekre vonatkozó jogszabályok módosítására?” Mit jelent ez a kezdeményezés?
Dr. Csink Lóránt: A kezdeményezés hatása inkább politikai. Jogilag csupán – elfogadása esetén – a határozat alapján a parlament csak felkéri a kormányt, hogy tekintse át, milyen jogszabályokat kell módosítani az életvégi döntéshez.
Azaz a határozat csak politikai útkészítés, önmagában még a határozat elfogadása sem jelentené azt, hogy innentől kezdve lenne aktív eutanázia Magyarországon.
BM: A Momentum emellett népszavazást is kezdeményezett az aktív eutanáziáról. A népszavazással a BTK öngyilkosságban való közreműködésre vonatkozó szabályozását szeretnék módosítani. Lehet-e erről a kérdésről népszavazást kezdeményezni? Nem vezethet-e a népszavazás eredménye az Alaptörvény módosításához, amely rögzíti az emberi élethez és méltósághoz való jogot?
Dr. Csink Lóránt: Az Alaptörvény kimondja, hogy az Alaptörvényt nem lehet módosítani népszavazással. Nincs lehetőség arra sem, hogy a népszavazás alapján alkotmányellenes törvényt kellene elfogadni.
Az eutanázia, az életvégi döntés alkotmányossági kérdés. Az életvégi döntést megnyitó népszavazás kapcsán arra tippelnék, hogy a Nemzeti Választási Bizottság nem engedne neki zöld utat.
Az eutanázia büntetőjogi üldözése viszont egy másik kérdés. Az Alaptörvényből nem következik, hogy bárkit bármi miatt meg kéne büntetni, ez tipikusan az állami büntetőpolitika kérdése. Könnyen elképzelhető, hogy különböző alkotmányjogászoknak különböző felfogása van; az én álláspontom az, hogy az eutanázia alkotmányossági kérdés, az eutanázia büntetőjogi üldözése nem az.