Justin Brierley, aki korábban számos fontos köz- és hitéleti vitát vezetett az Unbelievable? podcast keretein belül, nemrég egy új podcast dokumentum sorozatot indított ,,Az Istenbe vetett hit váratlan újjászületése” címmel – valamint könyvet is írt a sorozattal megegyező névvel, melyben az új ateizmus kudarcáról és a keresztény hit népszerűségének növekedéséről értekezik. Az alábbi beszélgetésre e podcast sorozat részeként került sor, amelyben ezúttal Tom Holland történészt hallgathatjuk, a Dominion – The Making of a Western Mind (Uralom – A nyugati civilizáció születése) című mű szerzőjét.

Holland, bár nem hívő, könyvében mégis amellett érvel, hogy a történelem során a kereszténység volt a Nyugati világot legmeghatározóbban formáló erő, amelynek hatása mind a mai napig érzékelhető sok olyan területen is, mint a tudomány, a szekuláris világkép és az ateizmus.

A 21. század identitásválsága

Brierley könyvében kifejti, hogy a Nyugati civilizáció kiábrándult a modern ateizmusból és megfigyelhető egy újbóli közeledés a kereszténység felé a tanult, igényes középosztály köreiben. Úgy véli, hogy ez a tendencia a világi gondolkodók körében is megfigyelhető. Műsorai ismert vendégeit hallgatva arra a következtetésre jutott, hogy a modern ateizmus, amilyen gyorsan teret nyert, olyan gyorsan le is hanyatlott csillaga.

Annak ellenére, hogy a statisztikai adatok egyelőre nem azt mutatják, hogy Nyugaton egyre nagyobb arányban térnek vissza a kereszténységhez, Brierley optimistaként kiemeli, hogy 2011 és 2019 között megkétszereződött a fiatal férfiak száma a finn templomokban.

Miért pont a férfiak? Ebben valószínűleg közrejátszanak azok az inspiráló férfi gondolkodók is, mint pl. Dr. Jordan Peterson, de a tendencia fókuszában, egyfajta identitásválság áll. „A fiatal férfiak össze vannak zavarodva, azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent férfinak lenni a 21. században.” Brierley úgy véli, azért térnek vissza az egyházhoz, mert: „Jézusban megtalálják a választ erre az identitásválságra.”

Modern ateizmus kontra kereszténység

Egyre többen érzik úgy, hogy a modern ateizmus világképe és válaszai nem bizonyulnak kielégítőnek, valahol tudják, hogy az életben ennél több van. Brierley példaként említi Tom Holland beszélgetését, AC. Grayling ateista filozófussal, amelyben Holland amellett érvelt, hogy

„…erkölcsi ösztöneink is a kereszténységben gyökereznek.”

Holland úgy véli, hogy globálisan nézve a kereszténység ma is terjed szerte a világban, ez alól egyedül a nyugati világ képez kivételt. Kissé optimistának gondolja Brierleyt, mert szerinte a keresztény civilizáció és nem az Istenbe vetett hit az, ami ma is megkerülhetetlenül fontos Nyugaton. „Az Egyesült Államokban manapság is meghatározó az a protestantizmusból eredeztethető gondolat, hogy szívünk mélyen tudjuk mi az igazság.” A történelem szemüvegén át nézve a 60-as évek hasonló folyamatot indítottak el Amerikában, mint annak idején a reformáció, de a jelen helyzetben az ideológiák feszülnek egymásnak.

Holland úgy folytatja, hogy a modern ateizmust elérte a vég, annyi ellentmondás van a jelenségben, hogy egyszerűen fenntarthatatlan egy keresztény civilizációban. Szerinte a legtöbben az angol-amerikai kultúrában egyszerűen csak nem ismerik a Bibliát és a kereszténységet és így határozott véleményük sincs róla. „Talán pont ez a tiszta lap szükséges ahhoz, hogy a kereszténység forradalmi jellege ismét megmutatkozzon.” – kapcsolódik rá beszélgetőpartnere optimizmusára a történész.

Az egyház mai kihívásai

Holland rávilágít, hogy az intézményes vallásosság elvesztette varázsát. „A kereszténység problémája egy részről az, hogy túl sikeres volt” – mondja. Hamar meghódította a tudományt, segített az elesetteken és ezzel gyakorlatilag meghódította a világot. Manapság az emberekben van egy vágy, az újdonságra és az izgalomra. Azok az egyházak, ahol a természetfeletti megnyilvánul, megjelenik a Szűzanya, leszáll a Szentlélek…stb. – ezek olyan formabontó dolgok, amik ma is vonzani tudja az embert.

A magát kulturális kereszténynek valló Holland bevallotta, saját magán is tapasztalta, hogy: „Amit világi, agnosztikus fejjel vallottam az is lényegében a keresztény kultúrkör gyümölcse.”

Teljesen elbűvölte a kereszténység nyugati kultúrára, gondolkodásmódra és történelemre gyakorolt megkerülhetetlen hatása, amely könyve megírására is inspirálta.

Megosztja hallgatóságával saját történetét, amikor egy komoly betegség diagnózisa után a 12. századi Mária jelenéshez köthető Szent Bertalan templomban imádkozott a Szűzanyához, majd ezek után csodaként élte meg a dolgok jóra fordulását. „Ha ez egy magát protestáns agnosztikusnak valló emberrel valóban megtörtént, akkor Isten humora csodálatos” –  meséli.

Brierley úgy véli, kollégája nyíltsága, kétségei és misztikus megélése révén egy olyan réteget is meg tud szóíitani, akik normál esetben elutasítanának egy nyíltan keresztény véleményt. Holland tanúságtételét ilyen formában viszont könnyebben be tudják fogadni, mert az az egyházon kívülről jön.

Merre tovább?

Brierley úgy véli, hogy a mai világban megnőtt az igény a misztikus élményre. „Az egyház előtt az a kihívás áll, hogy megtalálja annak módját, hogy hogyan segítsen azoknak, akik felismerték, hogy keresztény gyökereik sejtszinten meghatározzák gondolkodásmódjukat.”  Manapság sok fajta világnézet létezik, de ha elgondolkodunk, hogy miért hiszünk a szabadságban, az egyenlőségben és az emberi jogokban előbb vagy utóbb újra a kereszténységnél lyukadunk ki. A világi humanista gondolkodás nem fenntartható keresztény gyökerei nélkül.

„Az egyház ismét egy olyan utat fog mutatni, ami annak lesz bizonyítéka, hogy lehet másképp is élni.”

Holland végül kifejti, történetileg három lehetőséget lát jelenleg. A kor uralkodó ideológiája az amerikai progresszivizmus, ami előtt vagy fejet hajtunk vagy küzdünk ellene. Egyelőre nem világos, hogy ez az út hová vezet. A másik lehetséges forgatókönyv, hogy újjáéled az ösztönökön alapuló, pogány kultúra, ami a kereszténység előtt dominált. Harmadik verzióként a történész is úgy véli, hogy azok az emberek, akik őszintén keresik válaszaikat, számukra elkerülhetetlen lesz az, hogy előbb vagy utóbb visszataláljanak kulturális keresztény gyökereikhez.

A teljes, közel másfél órás beszélgetés ITT hallgatható meg.

Nyitókép: Shutterstock