Cenzúra Brüsszelben: világnézeti alapon záratta le a polgármester a konzervatív konferenciát

A hivatalos indoklásban többek között arra hivatkoztak, hogy a szervezők konzervatív nézeteket vallanak az abortuszról és a házasságról. Az ADF International keresztény jogvédő szervezet beavatkozását követően azonban a rendezvény a mai napon szabadon folytatódhat.

Április 16 és 17-én tartották volna Brüsszelben a Nemzeti Konzervativizmus Konferenciát, amelyen többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, Nigel Farage volt európai parlamenti képviselő és Müller német bíboros is a felszólalók között szerepel. A konferencia lebonyolítása azonban akadályba ütközött: Brüsszel polgármestere, Emir Kir úgy döntött, hogy a résztvevők nézetei miatt, a rendőrség bevetésével véget vet a konferenciának.

Célkeresztben a keresztény bioetika

A konferencia szervezői kedden, délután fél kettőkor X-en tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy a rendőrség megérkezett a rendezvény helyszínére, hogy a közrend megzavarására hivatkozva lezárják a konferenciát.

A hivatalos indoklásban a következőt olvashatjuk a döntés okai között:

„...a [NatCon] víziója nemcsak etikai értelemben konzervatív (pl. az abortusz legalizálásának és az azonos neműek házasságának elítélése stb.), hanem a „nemzeti szuverenitás” védelmére is összpontosít, ami többek között „euroszkeptikus hozzáállást” jelent…”

Arra is kitérnek, hogy az előadók egy része „tradicionális nézeteket vall”, ezért a konferenciát be kell tiltani „a közrend és a béke elleni előrelátható támadások elkerülése érdekében”.

Ez így is történt. A helyszínen tartózkodott azonban Paul Coleman, az ADF International ügyvezető igazgatója, emberi jogi ügyvéd és a konferencia előadója, aki kollégáival a szervezők segítségére sietett. Egy rendkívüli keresettel a bírósághoz fordultak, arra hivatkozva, hogy a polgármester döntése sérti a szólásszabadságot és gyülekezeti szabadságot, melyek a demokratikus társadalom alapját képezik.

A konferencia folytatódhat a keresztény jogvédő szervezet beavatkozása után

A Conseil d’État, Belgium legfelsőbb közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírósága végül úgy döntött, hogy a konferencia folytatódhat a tervezett második napon az állami hatóságok további beavatkozása nélkül.

A szólásszabadság győzelmének tekintett határozatban a bíróság úgy döntött, hogy „[Belgium] alkotmányának 26. cikke mindenkinek biztosítja a békés gyülekezés jogát”, és bár a polgármesternek jogában áll rendőrségi rendeleteket hozni „súlyos esetekben”, a köznyugalom megzavarása vagy más előre nem látható eseményeket illetően”, ebben az esetben nem volt ezzel arányban álló erőszakos fenyegetés.

A Bíróság indoklása szerint „nem valószínű, hogy maga a kongresszus bírhat békét megbontó hatással”. Ehelyett, ahogy a határozat megjegyzi, „a közrend fenyegetése úgy tűnik, egyszerűen azokból a reakciókból származik, amelyeket maga a szervezet kiválthat a nézeteket ellenzők körében”.

Paul Coleman a következőképpen reagált a történtekre:

„A Közigazgatási Bíróság az alapvető emberi jogok oldala mellett állt ki, amikor lehetővé tette a Nemzeti Konzervativizmus Konferencia folytatását.

Míg a józan ész és az igazságosság győzött, a tegnap történtek sötét nyomot hagynak az európai demokrácián. Egyetlen tisztviselő sem engedheti meg magának, hogy betiltsa a szabad és békés gyülekezést pusztán azért, mert nem ért egyet az elhangzottakkal.

Hogyan mondhatja magát Brüsszel Európa szívének, ha a hatalom képviselői az európai párbeszédnek csak az egyik oldalát engedik érvényesülni? Az a fajta tekintélyelvű cenzúra, amelynek most tanúi voltunk, Európa történelmének legrosszabb fejezetei közé tartozik. Szerencsére a Bíróság gyorsan cselekedett annak érdekében, hogy megakadályozza alapvető szabadságjogaink csorbítását mind a gyülekezési, mind a szólásszabadság tekintetében, és így még egy napig megvédje a demokrácia ezen alapvető attribútumait.”

Alexander De Croo belga miniszterelnök a bírósági döntés előtti felszólalásában elítélte a brüsszeli hatóságok intézkedéseit, és megvédte a konferencia résztvevőinek szólás- és gyülekezési szabadsághoz való jogát: „Ami ma a Claridge-ben történt, elfogadhatatlan. Az önkormányzati autonómia demokráciánk sarokköve, de soha nem dönthet a szólásszabadságot és a békés gyülekezést 1830 óta garantáló belga alkotmányt felülírva. A politikai találkozók betiltása alkotmányellenes.”