„Amikor néhány évvel ezelőtt segédpüspök voltam a Los Angeles-i Érsekségben, Kalifornia állam az orvos által segített öngyilkosság mellett állt” – emlékszik vissza minap megjelent cikkében Robert Barron püspök, majd felelevenít egy plakátot, amelyet az életellenes mozgalom állított akkoriban, s mely azt hirdette: „Az én életem. Az én halálom. Az én döntésem.” Barron püspöknek azonnal Szent Pál rómaiaknak írt sorai jutottak eszébe: „Amíg élünk, az Úrnak élünk, s ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár halunk, az Úré vagyunk.” A kérdés tehát az – így Barron püspök –, hogy az óriásplakátnak volt igaza, vagy Szent Pál apostolnak; vajon az enyém az életem, vagy Istené, ennélfogva pedig a halálom körülményei a saját döntésemen, vagy Isten gondviselésén múlnak.
A püspök, aki jelenleg a Winona–Rochesteri Egyházmegye élén áll, ismét szembe találta magát a kérdéssel, mivel a jelenlegi szolgálati helyét jelentő Minnesota állam most tervez elfogadni egy halálpárti javaslatot. Az eutanáziát a tervezett jogszabály először csak azok számára engedélyezné, akik képesek az önrendelkezésre és diagnózisuk alapján bizonyítottan gyógyíthatatlan betegek. A püspök aggályait azonban erősíti, hogy a gyakorlatban Európa számos országában, majd Kanadában is fokozatosan lazították a szabályozás keretrendszerét, mára pedig sok helyen a depresszióban szenvedők, szorongók is kérvényezhetik halálukat. (A kanadai tanulságokról és a tengerentúlról magyaroknak küldött figyelmeztetésről itt olvashat.)
Egy ilyen törvény a legcsúszósabb lejtőre helyez egy államot
– hívja fel a figyelmet a főpásztor, majd hozzáfűzi: az igazi szabadság, az erkölcsi értékek, végső soron pedig Isten fölé rendelik a vélt szabadságot. „Ha megszállottan beszélek a ››választásról‹‹, de még csak nem is teszek fel kérdést a választott jó vagy rossz között, akkor egy erkölcsi és intellektuális pusztaságban találom magam” – mutat rá Robert Barron.
A püspök leleplezi az eutanáziát hirdetők egy másik hazugságát is, amikor azt hangsúlyozza, az orvos által segített öngyilkosság nem előz meg rendkívüli fájdalmakat, mivel a palliatív ellátás (ami a keresztény válasz az eutanázia-vitában) ma már olyan fejlett, hogy annak során gyakorlatilag minden esetben sikeresen kezelhető a fájdalom. Hozzáfűzi ugyanakkor: ha egy haldoklónak nagy fájdalmai vannak, még akkor sem lehet erkölcsileg indokolt az eutanázia. Amikor pedig az erkölcsi kategóriát szem elől tévesztik, a rendkívül veszélyes relativizmusnak nyitnak utat – figyelmeztet a szerző.
Barron püspök végül arra kéri az államban lakó polgártársait, hogy ellenezzék a halálpárti javaslatot, akik pedig Minnesotán kívül élnek, legyenek éberek és álljanak mindig az élet kultúrája mellett.
***
Forrás: Word On Fire
Nyitókép: Shutterstock