Az OIDAC (Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europre) jelentése összesíti azokat a bűncselekményeket és jogi fejleményeket a 2022-es és 2023-mas évekből, melyek veszélyeztetik a keresztények gondolati- és vallásszabadságát, sőt sok esetben fizikai épségét is. A jogi fejlemények tekintetében a jelentés kitér többek között a „gyűlöletbeszédre” vonatkozó jogszabályokra, az orvosok lelkiismereti szabadságát korlátozó törvényekre és a szülői jogokat sértő intézkedésekre is. Ezen kívül említést tesz az ukrajnai háború hatásairól, valamint arról, hogy az európai intézmények mit tesznek (vagy nem tesznek) az Európán kívüli keresztényüldözés ellen.

Egyre több gyűlölet-bűncselekmény

Az OIDAC dokumentációja szerint 2022-ben 749 keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmény történet 30 európai országban.

Ezeknek a többsége vandalizmus, azonban 38 testi sértést és 3 gyilkosságot is feljegyeztek. A gyújtogatások egyre gyakoribbá váltak a keresztény ünnepek időszakában, 2021-ben 60, 2022-ben pedig már 105 ilyen eset történt. Az egyes országok vonatkozásában a legjelentősebben Németországban (231 eset), Olaszországban (146 eset) és Franciaországban (106 eset) növekedett meg a keresztény ellenes bűncselekmények száma. Hazánkban nem történt ilyen eset, azonban a szomszédos országaink közül Ausztriában (20 eset), Ukrajnába (15 eset) és Szlovákiában (3 eset) igen.

A keresztényellenes gyűlölet-bűncselekmények kapcsán a kutatások azt mutatják, hogy egyes szélsőséges politikai csoportok radikalizált tagjai jelentik az agresszió egyik fő forrását. Az esetek többségében olyan szélső-baloldali csoportokról van szó, mint az Antifa, LMBTQ csoportok vagy éppen a radikális feministák. Emellett szélső-jobboldali személyek, sátánista csoportok, és radikális iszlamista csoportok is követtek el atrocitásokat hívők ellen.

,,Gyűlöletbeszéd” és szólásszabadság

Az elmúlt években egyre nagyobb vita alakult ki az úgy nevezett „gyűlöletbeszéd” jogi szabályozása kapcsán, ugyanis továbbra sincs konszenzus a kifejezés definíciójáról. Ennek ellenére több ország is átvett ilyen jellegű szabályozásokat.

Írországban például 2023 áprilisában egy olyan törvényt fogadtak el, mely Európa legszélsőségesebb „gyűlöletbeszéd törvényének” nevezhető.

A törvény értelmében bárki szabadságvesztéssel szankcionálható, akinek olyan anyag áll a tulajdonában, mely bizonyos csoportok elleni „gyűlöletbeszédnek” tekinthető. Sőt, a bizonyítási teher a vádlottra száll, ugyanis bizonyítania kell, hogy nem állt szándékában gyűlöletkeltésre használni a szóban forgó anyagot.

Az Egyesült Királyságban utcai prédikátorokat tartóztattak le és bírságoltak meg, de a pedagógusok is gyakori áldozatai az említett szabályozásoknak. Érdemes kiemelni Ben Dybowski (egy walesi pedagógus) esetét, akit azért bocsátottak el – gyűlöletbeszédre hivatkozva -, mert kiállt a házasságról vallott keresztény felfogás mellett.

Az Egyesült Királyságban 2023 márciusában elfogadták az abortusz klinikák körüli „buffer-zónákra” vonatkozó módosítást is, amellyel kriminalizálták a „befolyásolás minden formáját”, beleértve békés tevékenységeket is, mint amilyen az imádság vagy a kölcsönös beleegyezésen alapuló beszélgetés. Sokan emlékezhetnek Isabel Vaughan Sprouce virális videójára, akit azért tartóztattak le az Egyesült Királyságban, mert egy abortusz klinika közelében magában (!) imádkozott. Egyébként hasonló buffer-zónákat vezettek be Írországban és Spanyolországban is, de már Skóciában és egyes német városokban is előkészítették a bevezetésüket.

Veszélyben a lelkiismereti szabadság

A lelkiismereti szabadság azonban nem csak az egyes országok szintjén sérül. Az ENSZ szexuális orientációval és gender identitással foglalkozó független szakértőjének 2023 júniusában megjelent jelentése arra szólítja fel az államokat, hogy csak abban az esetben engedélyezzék a vallási vagy lelkiismereti okokból történő tartózkodást, amennyiben azok nem veszélyeztetik „LMBTQ és más nemi identitással rendelkező” személyek alapvető jogait és a számukra elérhető szolgáltatásokat, ideértve az egészségügyi ellátást is. Ez könnyen értelmezhető egy fajta mandátumként, mellyel az orvosokat nemváltó műtétek vagy abortuszok végrehajtására lehetne kötelezni. Az Egészségügyi Világszervezet 2022-ben kiadott Abortion Care Guideline (Abortusz-ellátási irányelvek) dokumentum pedig az abortusz korlátozások betiltására szólít fel, mivel azok szerintük sértik a nők, lányok és „más terhes személyek” jogait.

Egyes országok azonban még tovább mentek.

2023 szeptemberében Németországban bejelentésre került egy tanterv-reform, mely keretében az abortusz elvégzését az orvosi végzettség megszerzésének feltételévé tennék.

2022 decemberében Spanyolországban is elfogadtak egy törvényt, amely gyakorlatilag egy listára helyezi azokat az orvosokat, akik lelkiismereti okokból nem kívánnak végrehajtani egyes orvosi beavatkozásokat. Belgiumban pedig egy alkotmánybírósági döntés nyomán azokat az orvosokat is az eutanáziára való beutalásra kötelezhetik, akik azzal nem értenek egyet.  

Szintén aggasztó jelenség az úgy nevezett „konverziós” terápiák tilalma. (A konverziós vagy reparatív terápia egyébként az énidegen késztetéssel vagy nem kívánt nemi vonzalommal élők számára elérhető terápiás segítséget jelenti.) Spanyolországban 2022 decemberében az úgy nevezett „Transz Törvénnyel” tiltották be a tevékenységet. Emellett Belgiumban, Izlandon és Skóciában is hasonló tilalmakat léptettek életbe.

A jelentés végén az OIDAC többek között azt javasolja a keresztényeknek, hogy ismerjék jól a jogaikat, tájékoztassák a közösségeiket a világban tapasztalható intoleranciáról és vegyenek részt tiszteletteljes módon nyilvános párbeszédekben, hidakat építve a keresztény világ és a szekuláris társadalom között.