Az, amit nyugati civilizációnak hívunk, hanyatlik és gyengül, eltűnőben van – fogalmazott a Kossuth Rádió Az este című műsorában Giró-Szász Áron. Az Axioma Központ elnöke szerint többezer éves történelme van annak, amiért küzdelmet folytatunk.
Amikor a nyugati civilizációról beszélünk, nem egyszerűen földrajzi (hiszen a transzatlanti világon túl például Ausztrália és Új-Zéland is ide sorolható), de nem is csupán politikai dimenzióra gondolunk, mert tágabb fogalom annál, mint amikkel a politikai intézményeken keresztül le tudjuk írni. Így tehát, ha definiálni szeretnénk, azt mondhatjuk, hogy
a nyugati civilizáció a zsidó-keresztény világképre, a római jogra és a görög filozófiára épült, a legmarkánsabban pedig a keresztény hit határozta meg és biztosította számára a keretet.
Giró-Szász Áron azonban arra figyelmeztetett, hogy a széles társadalomban visszaszorulóban van azok száma, akik keresztényként identifikálják önmagukat.
Az Axioma Központ elnöke arról is beszélt, ha kulturális szempontból közelítünk a kereszténységhez, az mérhetővé teszi a politikai vezetők teljesítményét, azt legalábbis, hogy milyen hatékonysággal védték saját örökségüket és civilizációjukat. A személyes istenkapcsolat aspektusa ugyanakkor eltérő, ha a megélt hitet vizsgáljuk, egészen más szempontokat kell tekintetbe vennünk. Akik most támadják a keresztény civilizációt, nem mérlegelik, hogy éppen azt a közeget támadják, amely lehetővé teszi számukra a szabad kritikai gondolkodást.
A keresztény civilizáció fenntartása nyugaton, de Magyarországon is, nem csupán a keresztények érdeke – hívta fel a figyelmet Giró-Szász Áron.
A keresztény agytröszt vezetője a beszélgetés során rámutatott arra is, minden civilizáció közös alapját az jelenti, hogy tagjai között konszenzus van az ember létezésének célját és értelmét illetően. Ha ez a konszenzus megbomlik, ha már nincs kohéziós erő a társadalomban, akkor a közösség jövője igencsak kétségessé válik. Joseph Ratzinger bíborost (a későbbi XVI. Benedek pápát) idézve Giró-Szász Áron rámutatott: amikor a hit és az értelem kikerül a közös gondolkodásból, csupán az érzelmek maradnak, ebben az esetben pedig már csak a szubjektív örömmegélés, az emotivizmus marad, ami pedig konkuráló morálként lép fel a társadalomban.
Az egyén szubjektív preferenciája azonban nem válhat objektív mércévé, figyelmeztetett.
Giró-Szász Áron arra is felhívta a figyelmet, hogy a kereszténység kritikusai alapvetően nem állnak elő érvényes alternatívával, üzenetük nagyjából annyiban merül ki, hogy „Érezd jól magad!”, erre azonban nem lehet társadalmat építeni. Ez az alternatívahiány látható a szexuáletika terén is, ahol nagy erőkkel szorítják ki a keresztény szexuáletikai tanítást, ám a helyére nem illesztenek semmi elfogadhatót.
A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.
Nyitókép: Axioma.hu
