Antall József egyszer azt mondta: ,,Európában az ateista is keresztény.” A harmadik magyar köztársaság első miniszterelnöke minden bizonnyal nem gondolta volna, hogy egy nap az új ateizmus egyik vezéralakja, az Isteni Téveszme c. könyv szerzője, Richard Dawkins is egyetért majd vele. Pedig így van. Dawkins az LBC-nek adott húsvét hétfői interjújában azt nyilatkozta: ,,Kulturális kereszténynek hívom magam.”
Mit jelent ez? A kulturális keresztény olyan ember, aki elismeri a kereszténység civilizációs vívmányait, még akár gyakorol is keresztény szokásokat, de elutasítja a kereszténység tanításait és nincs személyes kapcsolata Istennel.
Hogy juthatott erre az álláspontra a híres ateista biológus?
Az ateista biológusként ismert Dawkins az interjúban kifejtette, hogy Nagy-Britannia véleménye szerint egy kulturálisan keresztény ország, ezért magát is annak tartja. Elismeri, hogy szereti a régi keresztény himnuszokat és a karácsonyi dalokat, ráadásul otthon is érzi magát a keresztény kulturális közegben. Mindez rendkívüli fordulatnak tűnhet egy olyan valakitől, aki 2012-ben még arra biztatta az ateistákat, hogy nyilvánosan gúnyolják ki a keresztényeket. Ma már azonban mégis szimpatizál a kulturális kereszténységgel, amely valószínűleg több tényezőnek is köszönhető.
Egyfelől Dawkinst egyértelműen aggasztja az iszlám terjedése. Amikor a műsorvezető közölte vele, hogy jelenleg 6000 mecsetet építenek Európa-szerte, Dawkins leszögezte, hogy ha választania kellene az iszlám és a kereszténység között, minden alkalommal a kereszténységet választaná. Úgy véli, az iszlám tanai ,,nő- és melegellenesek”. Továbbá azt sem tartja szerencsés fejleménynek, hogy hazájában a Ramadán nagyobb szerepet kap a nyilvánosságban, mint a húsvét.
Dawkinsnak korábban a liberalizmussal is meggyűlt a baja. 2021-ben például az Amerikai Pszichológiai Társaság visszavonta az (1996-ban neki ítélt) ,,Év humanistája” díját, amiért a tudomány iránt elkötelezett tudósként kritikát fogalmazott meg a transz mozgalommal szemben.
Emellett az sem kizárható, hogy más ismert közszerepelők kereszténység felé való közeledése is hatással volt Dawkinsra. Az Axioma.hu-n is beszámoltunk arról, hogy az új ateizmus egy másik ismert alakja Ayaan Hirsi Ali a tavalyi évben keresztény lett. Januárban Dawkins a következő szavakkal reagált erre az X-en: ,,Talán még mindig van mit tanulnom a vallásról. Drága barátom, Ayaan Hirsi Ali keresztény lett.”
Úgy tűnik tehát, most már Dawkins is látja, hogy milyen az, amikor a nyugati civilizáció kereszténységgel versengő narratívái, mint amilyen az iszlám, vagy a wokeizmus elhatalmasodnak egy kultúrában – ezt a saját bőrén tapasztalta.
A kereszténység visszahúzódásával keletkezett űrt ugyanis nem lehet mással sikeresen betölteni.
Talán Pascal illusztrációja az Isten alakú űrről nem csak egyénekre, de társadalmakra is alkalmazható.
Gyümölcs gyökerek nélkül?
Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ettől a felismeréstől még nem lesz valaki keresztény. A kereszténnyé válás ugyanis hit által történik. Dawkins márpedig ugyanebben az interjúban azt is hangsúlyozta, hogy a keresztény tanításnak ,,egy szavát sem hiszi el”, hiszen szerinte az egész ,,nonszensz”. Sőt, még azt is hozzátette, hogy örül annak, hogy a keresztények száma egyre csökken országában. Erre az önellentmondásra többen is felhívták a figyelmet.
Rod Dreher például némi iróniával így kommentálta az ateista megszólalását: ,,Az intelligensnek tűnő férfi azt mondja, hogy nagyon szeret enni, de közben örül annak, hogy az országában bezárják a farmokat és nem létesítenek új kerteket.” Jordan Peterson pedig csak egy kérdést tett fel neki: ,,Mi történik egy növénnyel, amikor elhalnak a gyökerei, uram?”
Dawkins ugyanis, úgy tűnik, továbbra sem érti, hogy a nyugati civilizációt nem a keresztény értékek, hanem a keresztény hit tette naggyá.
Fel kell ismernie, hogy azok az értékek, amelyek fontosak számára, valójában a kereszténység gyümölcsei. Legyen szó a természettudományos módszerről, vagy éppen a nemek közötti egyenlőségről, ezek egytől egyig a biblikus világkép termékei. Az egyenlőség az ember istenképűségére épül, a tudomány pedig abból a filozófiai alapvetésből fakad, miszerint a világ megismerhető törvények mentén működik.
Tom Holland, a Dominion szerzője is kifejtette X-en írt válaszában, hogy Dawkins nem veszi észre, hogy továbbra is saját maga alatt vágja a fát, hiszen épp annak a világnézetnek a vívmányait élteti, melyet évtizedek óta támad. ,,A nietzschei kérdés – hogy megőrizhető-e a keresztény erkölcsi rendszer, a keresztény isten megölése után – egy olyan kérdés, amely mindenkit kísérteni fog, aki kulturális keresztényként azonosítja magát” – írta a történész.
Még egy lépést tenni kell
Dawkins tehát jól teszi, hogy megkülönbözteti a keresztény kultúrát és a keresztény hitet, hiszen ezt a kettőt gyakran korunk konzervatív gondolkodói is összemossák. Az is üdvözlendő, hogy az ateista biológus felhívja a figyelmet a kulturális kereszténység érékeire, amit pedig a liberálisok vitatnak el rendszeresen. Ha azonban nem kezd el legalább intellektuális szinten nyitni a keresztény hit felé, akkor előbb-utóbb nem a katedrálisok eltűnése lesz a legnagyobb gondja.
