Egy épület előtt egy maroknyi mosolygó fiatal áll, hogy szelfit készítsen annak a poszterével, akit jöttek megnézni. De nem, nem egy rocksztárra várnak, hanem egy hatvanas éveiben járó kanadai pszichológusra, aki egy előadáson belül említi Dosztojevszkijt, David Hume-ot, Richard Dawkinst, a posztmodernizmust, az áldozattá válást, és ami a legfontosabb: a zsidó és a keresztény hagyomány bibliai hátterét, amely az előadó szerint a legmélyebb és leglényegesebb válaszokat kínálja az emberi lét kérdéseire.
Valójában Jordan Peterson „Mi, akik Istennel birkózunk” című turnéjának egyik állomásáról számol be a Deseret.com. Mint írták, Peterson közel másfél órán keresztül beszélt és egyszer sem tért ki közvetlenül egyetlen olyan témára sem, mint például a nemi identitás, amely miatt a közösségi médiában kereszttűzbe került és amely annyira feldühítette kanadai kollégáit, hogy meg akarják fosztani a praktizálási engedélyétől.
Miről szól Jordan Peterson új előadása?
Peterson elmondta, hogy turnéján az új, az előadásának címével megegyőző című könyvének témáit bontja ki, melynek a megjelenési dátuma egyelőre nem ismert.
Beszédében a bibliai elbeszéléstől (egy kivetítőn a Teremtés könyvének első fejezetéből vetítettek részleteket) a filmekkel kapcsolatos elmélkedésekig számos témát érintett, többek között azt fejtegette, hogy az ember miért kapcsolódik annyira a filmekhez. A közhiedelemmel ellentétben a filmek nem pusztán szórakoztatnak, hanem egy társadalom értékrendjét is kifejezik.
A Teremtés könyvével folytatva Peterson Káin és Ábel történetét a valaha leírt történetek egyik legtöményebbjeként, legfontosabbjaként jellemezte, amely
a „jó és a rossz örök harcáról” szóló modern narratívák eredeti mintája. „Ez a te történeted, akár tudsz róla, akár nem” – hangsúlyozta Peterson.
Káin és Ábel történetében az egyik központi kérdés, hogy milyen áldozat tetszik leginkább Istennek, vagy „milyen célnak kell áldozatot hozni” – mondta. Az áldozat a szövegkörnyezetben a munka szinonimája. „Egész életetekben ezzel fogtok birkózni” – tette hozzá.
A népszerű Tizenkét szabály az élethez és Túl a renden című könyveinek témáit felidézve Peterson azt kérdezte a hallgatóságtól: „Mivel szembesültök, amikor felébredtek?”. A pszichológus szerint a feladatunk a káosz kezelése, a „szeretettel átitatott kaland” keresése, miközben tudjuk, hogy nincs kaland nehézségek nélkül. Minden jól rendezett életben folyamatosan még jobbra kell törekedni, ami állandó küzdelem.
Keresztény-e Jordan Peterson?
Annak ellenére, hogy felesége nemrég csatlakozott a római katolikus egyházhoz, Peterson semmilyen konkrét felekezethez nem köthető. Azt mondta, támogatja Tammy Peterson döntését, melyet „logikus, megfelelő és inspirált következő lépésnek” nevezett, melyet a felesége a lelki útja során hozott. A bibliai történetekről gyakran (csupán) mítoszként beszél. Szerinte ezek az igazság olyan formájaként jelennek meg, amelyek meghaladják a pusztán szó szerinti igazságot. Az előadása közben időnként mégis hívőnek tűnt, gyakran idézte a Szentírást és gúnyolódott az ateistákon, akik „nem hisznek az angyalokban vagy az ördögökben”, de úgy tűnik, hogy a földönkívüliekkel nincs gondjuk.
„Senki sem gondol többet Istenre, mint egy elkötelezett ateista” – mondta később.
A közönség lehetőséget kapott, hogy kérdéseket tegyen fel Petersonnak, de ő ezek körül csupán néhányra válaszolt.
Honnan tudhatjuk, hogy Istennel vagy önmagunkkal birkózunk-e? „Ha csak magadra gondolsz és szerencsétlenkedsz, akkor magaddal birkózol” – mondta.
Mivel munkásságának nagy részében az „ideális férfival” foglalkozik, kit tekint „ideális nőnek”? Erre a kérdésre Peterson Michelangelo Pietàját említette, a Krisztus testét tartó Máriát ábrázoló szobrot, amely a római Szent Péter-bazilikában található. Peterson szerint ez a nő legmagasabb szintű felajánlását jelenti Istennek – a gyermekét és önmagát. „Az asszony, aki a gyermekét Istennek ajánlja fel, visszakapja a gyermekét. Ezt minden jó édesanya tudja” – zárta szavait a pszichológus.
Nyitókép: Shutterstock
