Járványok a történelemben
A járványok az emberiséggel egyidősek. A közösségek kialakulása azt eredményezte, hogy a fertőző betegségek sokkal gyorsabban és könnyebben tudtak az egyik személyről a másikra átterjedni, járványok alakultak ki, amik hatalmas pusztításokat végeztek és sajnos végeznek a mai napig. Nézzük, mit kell tudni a leghíresebb fertőző betegségekről, amelyek a történelem során lesújtottak!
A több ember, egy embercsoport egyidejű megbetegedését jellemzően a járványok okozzák. Ezek a fertőző betegségek különféle mikroorganizmusokra vezethetők vissza, ilyenek például a baktériumok és a vírusok is, amik terjedhetnek a levegő közegén keresztül, cseppfertőzés útján, de akár valamilyen gazdatest, például állat közvetítésével is.
Járványok jönnek, járványok mennek
Az emberiség történetében a járványok nem újkeletűek. Rendszeres időközönként és bizonyos területeken fel-fel bukkannak pusztító kórok, amik aztán idővel enyhülnek, lecsengenek. Ennek oka, hogy az ember betegségek elleni védekezőképessége folyamatos változásban van. Ha egy betegség elterjed, akkor járvány alakul ki. Ez azt jelenti, hogy egyre többen és többen betegszenek meg, akár régiókat, országokat vagy akár a teljes bolygót érintve. Ideális esetben az emberi szervezet megtanul harcolni a kórokozó vírus vagy baktérium ellen, azaz kialakul egyfajta védettség, így, ha már magas a betegségen átesettek száma, akkor idővel a betegség sem talál majd új támadási felületet.
Ez azonban nincs mindig így. Fontos, hogy nemcsak az emberi immunrendszer képes alkalmazkodni, hanem maguk a vírusok, egyéb kórokozók is. Mutálódással ki tudják játszani a szervezet által felépített pajzsot, átjuthatnak a védelmi rendszeren és újabb járványhullámokat indíthatnak el.
Ha mindez nem lenne elég, a járványok képesek a visszatérésre is. Tehát, hiába küzd le egy társadalom például egy vírust azzal, hogy tagjaiban immunitás alakul ki, és tűnik el 30 évre. Ha megjelenik egy új, védettséget nem élvező generáció, akkor a betegség ismét támadásba lendülhet, vagyis a vírus szabadon terjedhet újra.
Okok és a védekezés
A vírusok terjedését az emberiség táplálja, az állattenyésztés például lehetővé tette, hogy a kórokozók állatról emberre terjedővé mutálódjanak. A globalizáció, a nemzetközi kereskedelem, a nemzetközi személyforgalom és a háborúk révén a megbetegedések akár kontinenseket is át tudtak ívelni, teret adva a világjárványok kialakulásának.
A járványok időről időre arra késztették az orvostudományt, hogy átlépje saját határait, új megoldásokat fedezzen fel, melyek megakadályozzák a betegségek terjedését. A járványok idején azonban a megelőzés mellett a kezelés is igen nagy problémát okoz, ennek enyhítése érdekében a társadalmak s közegészségügyi rendszer fejlesztését is elvégezték. Nem mellesleg pedig a higiéniai körülmények is jelentősen javultak, ami szintén a járványok visszaszorítását szolgálta az elmúlt évszázadokban.
A jelenlegi koronavírus-járvány az egyik legnagyobb kihívás, amivel a 21. századi ember találkozott, de agresszivitás és halálozás szempontjából már komolyabb „elfelekkel” is találkoztunk történelmünk során.
Fekete halál
A fekete halál, vagyis a pestis az emberiség egyik legnagyobb ellensége a történelmünket vizsgálva. Az elmúlt évszázadokban többször is felütötte a fejét, különféle intenzitásokban jelent meg. A legnagyobb pestis járvány Kaffából indult el 1347-ben, innen terjesztették a betegség elől menekülő emberek szerte a Közel-Keleten, Európában és Afrika északi részén. A 6 évig tartó borzasztó járvány európai lakosság harmadát elpusztította. Leggyakoribb formája a bubópestis, ami a mirigyekbe jutva okoz kékes-vöröses kiütéseket. A beteg először csak orrvérzést tapasztal, majd mentálisan zavart lesz, magas lázzal és akut gyulladással küzd. A betegség halálozási rátája igen magas volt, egyes területeken akár 50-80% között is mozoghatott. A fekete halál hullámokban tért vissza kontinensünkre, jellemzően minden évszázad lakosságának meg kellett küzdenie a számukra megmagyarázhatatlan vésszel. Magyarországon is visszatérő probléma volt a pestis évszázadokon keresztül. Legnagyobbjainkat sem kímélte a betegség, a nándorfehérvári diadal után Hunyadi János is a kór áldozata lett.
Spanyolnátha
Az 1918-ban felbukkant kór csupán az két év alatt (három hullámban) nagyobb pusztítást tudott végezni, mint az első világháború: 50 millió ember életét követelte. A gyors lefutású betegség igen magas lázzal járt, amit fejfájás és végtagfájdalom kísért, szövődménye pedig a tüdőgyulladás volt. A járvány végét az jelentette, hogy 1920-ra az emberek nagyobb része immunitást szerzett, így a betegségnek nem maradt útja a terjedésre.
Kolera
A kolera elsőként Indiában ütötte fel a fejét az 1800-as évek kezdetén. A betegség okozója a Vibrio cholerae baktérium, ami a vízbe kerülve jutott az emberi szervezetbe. A bélrendszerbe jutva elszaporodott és méreganyagot kezdett termelni. A beteg a mérgezés következtében hányt és hasmenése volt, ami végül oda vezetett, hogy a szervezete kiszáradt és már nem tudta a létfenntartáshoz szükséges szerveket működtetni. A kolera terjedését a higiéniai körülmények javulása akadályozta, tény azonban, hogy a világon még ma is élő probléma ez a járvány. Hazánkban egészen a 20. századik komoly problémákat okozott a kolera, amit nekünk is a higiéniás helyzet javításával, csatornázással, kézmosással és tiszta víz fogyasztásával sikerült legyőznünk.
H1N1 vírus
Az influenza mutációja a H1N1 vírusfertőzés, ami általában magas lázzal, fejfájással, izomfájdalommal, rossz közérzettel jár. 2009-ban robbant ki a H1N1-járvány, ami végül a teljes populáció közel negyedét fertőzte meg, a halálesetek száma pedig kevesebb mint 300 ezer volt.
HIV
Az AIDS betegség kiváltója a HIV vírus, ami az ember immunrendszerét zúzza össze, ami így más kórokozók számára könnyű célpont lesz. A megbetegedés először az 1980-as években ütötte fel a fejét, majd 1985-ben rohamosan terjedt az USA-ban és Afrikában. Ma már gyógyszerek segítségével a vírus kordában tartható.
Szifilisz
A szifilisz egy nemi úton terjedő betegség, amit a Treponema pallidum kórokozó vált ki. A betegen igen jellegzetes stádiumokon halad végig, ha pedig nem kezelik, akkor igen súlyos kimenete lehet. A világon nagyjából 12 millió ember szenved ebben a fertőző betegségben.
Tuberkolózis
A TBC-t a Mycobacterium tuberculosis baktérium okozza, ami leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de célpontjává válhat a központi idegrendszer, a nyirokrendszer is. Az 1900-as évek elején a TBC népbetegségnek számított, olyannyira, hogy a halálesetek 25%-át erre vezették vissza. A nyomor betegségeként ismert, mivel összefüggésbe hozható a nem megfelelő életkörülményekkel, táplálkozással is.
Fekete himlő
A himlő egy igen agresszív fertőző betegség, ami a régi időkben magas, akár 40-80%-os halálozási rátával járt együtt, aki pedig túlélte, az jó eséllyel elveszítette szeme világát a Poxvirus variolae vírus következtében. A járvány megakadályozását az oltás felfedezése tette lehetővé.
Gyermekbénulás
A járványos gyermekbénulás okozója a poliovírus szájon át jut be a szervezetbe, itt elszaporodik, majd tovább terjed és bejut a vérbe is. 95%-ban enyhe tünetekkel vészelik át a betegek, 5%-ban azonban a vírus a központi idegrendszert is megtámadhatja. Utoljára az 1950-es években ütötte fel a fejét, a Sabin-cseppek elterjedése és az oltás segítségével azonban sikerült a további járványokat megelőzni.
Kanyaró
A kanyaró jellemzője, hogy kiütések jelennek meg a beteg testén, amit láz kísér. Cseppfertőzéssel terjed, és rendkívül virulens. A történelemben számos közösséget tizedelt meg a kanyaró, 1948-ban például Hawaii 148 ezer lakosából 40 ezren vesztették életüket a kórnak köszönhetően. Védőoltással lehet ellene védekezni, Magyarországon például a kanyaró-mumps-rubeola (MMR) vakcina első dózisát 15 hónaposan, a másodikat pedig az általános iskola 4. osztályában kapják meg a gyerekek. Az oltás ellenére a kór a fejlődő országokban még most is terjed, a WHO adatok szerint 2000-ben 30-40 millió ember betegedett meg kanyaróban.
Tetanusz
A tetanusz egy fertőző betegség, amit a Clostridium tetani baktérium okoz. Az anaerob baktérium spórái bárhol előfordulhatnak, ha pedig egy nyílt sebbe kerülnek, akkor ott elszaporodhatnak, és károsíthatják az izommozgató idegeket. A fejlődő országokban a tetanusz igen nagy probléma, évente 1 millió új megbetegedést jelentenek, a halálozás pedig 300-500 ezer között becsülik.
Lépfene
A Bacillus anthracis baktérium által okozott megbetegedés, ami a kérődzőkén fordul elő leginkább, de emberre is képes átterjedni, a tovább fertőződés azonban nem ismert. A betegség meglehetősen ritka, Magyarországon az elmúlt több mint 20 évben évente csupán 1-2 elszigetelt esetet regisztráltak, melyeket sikeresen kezeltek.
Tífusz
A tífusz a ruhatetű vagy a fejtetű közvetítésével terjed úgy, hogy a fertőzött egyént megcsípve az állat áthurcolja a baktériumot az egészséges személyre. Leginkább a sűrűn lakott és rossz higiéniás területeken előforduló megbetegedés, amit kiütések és magas láz kísér. A háborúk kísérőbetegsége volt, a harmincéves háborúban például a pestis és a tífusz 8 millió ember halálát okozta.
Új betegséggel bővül a lista: a COVID-19
A 2019-ben terjedésnek induló járvány okozója a SARS-CoV-2 vírus, ami cseppfertőzéssel terjed egyik emberről a másikra. A szakértők szerint Kínában kirobbant járvány hónapok alatt az egész világra átterjedt, így a WHO világjárvánnyá nyilvánította. Eddig a vírus több mint 245 millió embert megfertőzött és csaknem 5 millió ember halálát okozta. A betegség további sorsáról jelenleg nem lehet becsléseket tenni, annyi biztos, hogy a vakcinák igen jelentős szerepet játszhatnak a jövőben a járvány elleni védekezésben.
A járványok, a fertőző betegségek az emberiség részévé váltak. Az orvostudomány fejlődésével, az életkörülmények javulásával a fejlett területeken a legtöbb halálos kór visszaszorítható, a világ kevésbé fejlett pontjai azonban ki vannak téve ezeknek a megbetegedéseknek. A világ feladata tehát, hogy segítse, és felkarolja ezeket a régiókat, hiszen közös érdekünk a gyilkos betegségek felszámolása.
