Mikor juthatsz vakcinához?

Mindannyinknak van reggeli rutinja. Az enyém egy ideje úgy kezdődik, hogy elolvasom a világjárványról szóló híreket.
A koronavírus közel egyéves megjelenése óta, világszerte mintegy 96 millió COVID-19-es megbetegedést igazoltak, köztük több mint 2 millió halálesetet.

A járványügyi intézkedések mindenkit máshogyan érintettek. Van, akinek átírták a hétköznapok rendjét, másoknak el kellett halasztaniuk az álmaikat.

Mikor lesz ennek vége?

A járványhelyzet teljes megszűnéséig még várni kell, de jó hír, hogy az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalat 2020 őszén egy 95%-ban hatásos oltóanyagot állított elő. A BioNTech vakcina fejlesztésen Karikó Katalin, egy magyar biokémikus is dolgozott. Azóta pedig számos új vakcina is elérhetővé vált. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke novemberben bejelentette, hogy az EU megállapodást kötött a két céggel és vásárol 300 millió adag vakcinát. Január elején a Bizottság az eddigieken túl 200 millió adag beszerzésére tett javaslatot az EU-országoknak, további 100 millió adagra vonatkozó vételi opcióval. Ez az új megállapodás lehetővé tenné az EU számára, hogy összesen akár 600 millió adagot vásároljon ebből a már EU-szerte alkalmazott oltóanyagból.

Európa egyes országaiban decemberben az adott oltástervek szerinti sorrendnek megfelelően megkezdődött a lakosság beoltása. Az Euronews szerint eddig Európa teljes lakosságának az 1 százaléka kapott legalább egy adag oltóanyagot.
Magyarországon ez az arány már több mint 105 ezer embert jelent, ami szintén a lakosság egy százalékának felel meg.

Hazánk Oroszországgal, Kínával és Izraellel is folytat tárgyalásokat.
Egy bejelentés szerint, már az első körben 1 millió adag érkezhet Magyarországra a kínai oltóanyagából, ha megkapja a szükséges engedélyt. Veszélyhelyzetben arra is van lehetőség, hogy az Európai Gyógyszerügynökség engedélye nélkül is használjunk oltóanyagot, de ekkor az összes felelősség az adott tagállamra hárul.

Vakcinát fejleszteni nehéz folyamat, mert biztonságosnak és hatékonynak kell lennie. Sokat előállítani belőle még nehezebb, de az igazán összetett feladat a doktorok és ápolók kezébe juttatni, akik beadják a páciensnek. Több fontos vakcina csak hűtve szállítható és tárolható. Ráadásul, csak megfelelően felszerelt és szakképzett személyzet kezelheti.
De kik kapnak először a vakcinából? A sorrendet bioetikai szempontok határozzák meg. Vessünk egy pillantást a Nemzeti Népegészségügyi Központ forgatókönyvére.

A terv 7 lépesből áll.

I. Először az egészségügyi ellátásban dolgozók kapnak a vakcinából.
Többek között az orvosok, asszisztensek, ápolók, orvostanhallgatók, gyógyszerészek, védőnők és az adminisztratív feladatokat ellátó személyzet.

II. A második lépésben a szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek következnek. Esetükben a védőoltást a szociális intézményekben kell megszervezni.

III. A harmadik lépésben kapnak a 60 évesnél idősebbek, akik kockázati csoportot képeznek.

IV. Ezt követően a rendvédelmi szervek azon dolgozói kerülnek majd beoltásra, akik munkájuk során közvetlen módon érintkeznek a lakossággal. Ide tartoznak például a közigazgatási szervek, és az érintett kormánytisztviselők is.

V. Az ez után következő csoport azon 18-59 évesekből áll, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap vagy társbetegségek.

VI.Az utolsó előtti lépésben a kritikus infrastruktúrában dolgozók kaphatnak a védőoltásból.

VII. Végül, a hetedik fázisban mindenki más is részesül az oltásban, aki eddig nem kapott. Azaz valamennyi 18-59 éves, aki a fenti kockázati csoportokba nem tartozik.

Jelenleg az egészségügyi dolgozók oltásánál tartunk, ami már jó ütemben halad.

Türelmesnek kell lennünk, de napról, napra mindnyájan közelebb kerülünk a védőoltáshoz, addig is vigyázzunk egymásra!