Lángoló erdők, forrongó városok és tomboló járvány. Amerika hónapok óta a figyelem középpontjában áll, pedig az igazi próbatétel még csak most jön: a választások.
Az amerikai társadalom a Polgárháború óta nem volt ilyen megosztott; jól mutatja ezt a két elnökjelölt személye, akik merőben más értékeket és politikai irányvonalakat képviselnek. Joe Biden már a 70-es évek óta politizál, Barack Obama alatt alelnökként szolgált és immáron harmadjára indul az elnöki székért. Donald Trump egészen más karakter. Üzleti és médiaháttere után hatalmas, és sokak szemében feldolgozhatatlan váltásnak bizonyult 2016-os beugrása a nagypolitikába.
Nézzük, mely ügyek mentén csapnak össze!
(1.) Gazdaság a járvány után:
Ez év elejéig Trump komoly gazdasági eredményeket tudott felmutatni: rekord alacsony szegénységi rátát és stabil 2,5 százalékos éves gazdasági növekedést produkált. Ezt a lendületet törte derékba a világjárvány. A COVID-19 pusztító gazdasági hatása és az eddigi több mint 230 ezer amerikai áldozat súlyos válságot hozott, ám az elnök kapitalista szemlélete még mindig sokaknál népszerű.
Joe Biden a gazdaságot inkább államközpontú és részben szocialista irányból közelíti meg. Ennek egyik sarkalatos pontja, hogy ragaszkodik az Obamacare nevű egészségbiztosítási rendszerhez, ami járvány idején aduász lehet.
(2.) Bevándorlás és etnikai ellentétek:
Trump 2016-os „tegyük újra naggyá Amerikát” üzenete jól rezonált azok körében, akik aggódtak a nagyarányú bevándorlás társadalomformáló következményei miatt. Trump tehát falat ígért a mexikói határra és szigorúbb bevándorláspolitikát hirdetett, amiért rasszizmussal vádolták. Biden ezzel szemben nyíltan épít a demokrata szavazótábor egyik bázisára, a bevándorlókra, ezért szeretné megkönnyíteni, hogy legális státuszt kapjanak az országba érkezők.
A társadalom 13,5 százalékát adó fekete közösség megnyerése szintén központi kérdés. Trump a szegénységi ráta csökkentésével és oktatási lehetőségek kiterjesztésével próbálkozik, de a BLM-féle utcai zavargások ellen kemény hatósági fellépést sürget. A demokraták inkább támogatták az utcai megmozdulásokat, Biden pedig szociális intézkedések ígéretével szólítja meg az afroamerikaiakat.
(3.) Abortusz és genderjogok:
Az elnök álláspontja morális alapon a magzati élet védelmét képviseli. Emiatt kezdte megvonni az állami támogatást a Planned Parenthood abortuszklinikáitól és szembeszegül a genderideológia térnyerésével. Az ország evangéliumi közösségei komoly támogatói bázist jelentenek ebben.
Ezzel szemben katolikus hite ellenére Biden elkötelezett harcosa olyan progresszív ügyeknek, mint az abortusz, LMBTQ-jogok, és a drogliberalizáció. E morális viták során Biden szavai jó táptalajra lelnek az ún. „sohatrump” táborban, amely kifejezetten gyűlöli az elnököt.
(4.) Amerika helye a világban:
Az elnököt számos kritika éri a párizsi klímaegyezményből és az iráni atomalkuból való kihátrálása miatt, amelyeket pont az Obama-Biden páros ütött nyélbe. Ugyanakkor Közel-Kelet politikája olyan békekötési folyamatot indított el Izrael és arab nemzetek között, amiért Trumpot Nobel-békedíjra jelölték.
Bár Biden nem kifejezetten karizmatikus politikus, empatikus diplomáciájáról és világvezetőkkel ápolt jó viszonyáról híresült el. Támogatói különösen azért méltatják, hogy Kínával és más addig csöppet sem baráti államokkal sikerült jobb viszonyt kialakítania, ám e kapcsolataira a republikánusok gyanakodva tekintenek.
(5.) Legfelsőbb Bíróság
A korábban említett ügyek gyakran az amerikai igazságszolgáltatás legfőbb szerve előtt dőlnek el. Az államfő világnézete pedig döntően befolyásolja a Legfelsőbb Bíróság összetételét. Biden még szenátorként alapvető szerepet játszott abban, hogy kevesebb konzervatív bíró kerülhessen a testületbe. Trump viszont már három konzervatívnak tartott bírót emelt a testületbe. A legfőbb bírói posztokért folytatott harc hosszútávon meghatározhatja az amerikai jogfejlődést.
Mindebből látszik, hogy Amerika a párhuzamos világok szférájába lépett. Ezt tovább erősítik a Biden-családdal kapcsolatban felmerült korrupciós vádak, továbbá az ezt leplezni kívánó médiacenzúra. Mindkét fél ugyanis kölcsönösen vádolja egymást kísértetiesen hasonló vádakkal, hogy a másik fél lepaktált az oroszokkal, illetve, hogy korrupt ukrán ügyletekbe keveredett. Az FBI, a főáramú média, Hollywood és az óriásvállalatok a demokrata jelöltet támogatják. Már csak az a kérdés, hogy a lakosság részéről ki kap nagyobb bizalmat az elnöki székért folytatott küzdelemben.
Lángoló erdők, forrongó városok és tomboló járvány. Amerika hónapok óta a figyelem középpontjában áll, pedig az igazi próbatétel még csak most jön: a választások.
Az amerikai társadalom a Polgárháború óta nem volt ilyen megosztott; jól mutatja ezt a két elnökjelölt személye, akik merőben más értékeket és politikai irányvonalakat képviselnek. Joe Biden már a 70-es évek óta politizál, Barack Oba...
