Amerika választ

Négy évente november 3-án a világ Amerikára szegezi tekintetét, és azon töpreng vajon milyen irányt vesz a globális politika az elnökválasztást követően. Így van ez a napjainkban is. Az amerikai alkotmányos rendszer viszont meglehetősen bonyolult és idegen egy magyar szemlélő számára, úgyhogy vessünk egy pillantást az alapokra, hogy megértsük hogyan működik a világ egyik legrégebbi, legnagyobb hatású, és minden bizonnyal legjobban marketingelt demokráciája.

Az Egyesült Államok választási rendszerének gerincét az 1787-ben elfogadott Alkotmány képzi. Az alapító atyák arra törekedtek, hogy a monarchikus európával szemben egy olyan állam jöjjön létre, ahol a 3 hatalmi ág egymástól függetlenül, de egymást ellenőrizve működjön. Ezt hívjuk népszerűen fékek és egyensúlyok rendszerének.

A bírósági hierarchia tetején a Legfelsőbb Bíróság áll, aminek komoly szerepe van az ország alkotmányos rendszerének alakításában. Tagjait az elnök jelöli, és a szenátus hagyja jóvá. A bírók megbízatása életre szól, és rendkívüli a jelentősége annak, hogy liberális vagy konzervatív értékendűnek számítanak. 

A törvényhozás a Kongresszus feladata, ami két kamarára oszlik. A képviselőházat 435 képviselő alkotja, akiket mindösszesen két évre választanak. Ezzel szemben a Szenátusban államonként két képviselő ül, akik 6 évre kapják megbízatásukat a 100 tagot számláló testületben. Az amerikai alkotmány elgondolás szerint a Kongresszus képviseli a folyamatos demokratikus frissítést, míg a Szenátus a törvényhozási stabilitást.

A végrehajtó hatalmat az elnök testesíti meg, akit közvetlenül a lakosság választ, de államonként kijelölt elektorok útján nyeri el hivatalát. Az elektorok (Maine-t és Nebraskát leszámítva) a „győztes mindent visz” alapon szavaznak. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk Kalifornia lakosságának többsége a demokrata jelöltre szavaz, akkor mind az 55 kaliforniai elektori szavazatot a demokrata elnökjelölt kapja. Így a szavazás állami szintű jelentősége megnő, nem csak a szövetségi léptékű eredmények számítanak. Ezzel akarták biztosítani az Alapító Atyák a demokrácia érvényesülését a föderációban.

A választást minimum 270 elektori szavazattal, tehát azok egyszerű többségével lehet megnyerni. Ha senki nem éri el ezt a küszöböt, a Képviselőház választja meg az elnököt, egy állam delegáltjai ilyenkor összesen 1 szavazatot kapnak, a Szenátus pedig az alelnököt.

Az elektori rendszer miatt lehetséges ugyanakkor, hogy egy jelöltre számszerűleg több szavazatot adnak le a választópolgárok, de az elektori szavazás nem őt hozza ki győztesen. Ennek oka, hogy bár az államok elektori száma alapvetően tükrözi az adott állam lakosságának méretét, de a „győztes mindent visz elv” borítja a pontos helyi szavazati arányokat államról államra. Így járt Hillary Clinton is 2016-ban, amikor majdnem 3 millióval több szavazatot kapott országos szinten Trumpnál, ám a republikánus jelölt meglepő fordulattal győzött olyan csatatérállamokban, mint Florida, Iowa és Ohio. Így a matek Trump javára dőlt el: 304 elektori szavazat Clinton 227 voksával szemben az elnöki széket jelentette Trump számára.

2020-ban Joe Biden és Donald Trump indul az elnöki hivatalért. Ha novemberben Biden győz, 2021. január 20-án iktatják be eskütétel mellett, ha Trumpot újraválasztják, ő ekkor kezdi meg második terminusát.

Idén a koronavírus-járvány következtében várhatóan a szokásosnál jóval többen fognak postai úton szavazni, ami késleltetheti a szavazatszámlálást. Így bár a választás utáni éjjel, illetve reggel általában már tudható az eredmény, ezúttal nem biztos, hogy így alakul majd. Utoljára 20 éve történt ilyen: akkor a Legfelsőbb Bíróságnak kellett megállapítania a választások után egy hónappal, hogy George W. Bush győzött Al Gore-ral szemben. Egy dolog biztos 2020-ban: minden idők egyik legkiélezettebb és legfeszültebb választása következik.