Csak a liberális demokrácia valódi demokrácia?

Csak a liberális demokrácia valódi demokrácia. Nincs alternatívája, és aki mást állít, az autoriter vagy zsarnok. Ez a bevett vélekedés a balliberálisok között.

Ez azonban téves, mi több, tudománytalan vélekedés. Ilyet csak olyanok mondanak, akik jól tudják használni a hangzatos marketingszólamokat, ám a műveltségük erősen hiányos.

Három okból sincs igazuk.

1. Joseph Schumpeter 1942-ben felállította a demokrácia „klasszikus elméletét”: Ezek szerint a demokrácia lényege annyi, hogy rendszeresen legyenek szabad választások. Ez a demokrácia minimalista felfogása.
2. A második okra Friedrich von Hayek, a múlt század egyik legmeghatározóbb közgazdásza hívta fel a figyelmet: a liberalizmus számára az a fontos, hogy milyenek a törvények; a demokrácia számára pedig az, hogy hogyan hozzuk a törvényeket. A kettő könnyedén ellentétbe kerülhet egymással.
3. A harmadik ok, hogy többféle demokrácia létezik. Sőt: a tudósok közt sincs arról egyezség hogy milyen demokráciafajták léteznek.

Ha beleolvasunk demokráciát kutató tudósok munkáiba, kiderül: a demokráciának nincs általánosan elfogadott tartalmi meghatározása. Ezért a tudósok többsége szerint a demokrácia nem valamilyen eszményt valósít meg, hanem egy döntéshozatali módszer.

Ha pedig az egyetlen és igazi demokrácia a kortárs liberális demokrácia, akkor tulajdonképpen az 1960-as évek előtt nem volt a földkerekségen egyetlen demokratikus ország. Nem volt az sem az Egyesült Államok, sem Európa egyetlen állama.

Magának a liberális demokráciának is legalább kétféle felfogása van.

Az egyik szerint ez pusztán egy parlamentáris képviseleti keretrendszer, amelyet bármilyen meggyőződésű kormány magáénak vallhat, és akár konzervatív kormányok is kormányozhatnak ennek segítségével.

A másik szerint pedig a liberális demokrácia a liberális ideológia elképzeléseinek megvalósításával jön létre.

Például ezért éri annyi kritika a konzervatív kormányokat a liberális ideológiát követő politikusoktól, de ebből látszik, hogy az ilyen kritikák nem értékrendiek, hanem politikai természetük van. Ugyanis a liberális demokrácia pusztán egy a sok demokráciatípusból, amelyekkel egyenrangú.

Az amerikai Notre Dame Egyetem a világban valóban létező demokráciatípusokat vizsgálta. A kutatás szerint, hatféle demokráciatípus van, melyek mind más célt valósítanak meg, és többé-kevésbé kizárják egymást. Hogy mi ez a hat demokráciatípus?

- Az első a választási demokrácia, melynek lényege a választási verseny.
- A második a részvételi demokrácia, mely minél több döntésbe be akarja vonni a választókat.
- A harmadik a deliberatív avagy vitatkozó demokrácia, amely a közéleti vitákat helyezi a középpontba. Ilyen például Svájc. Itt sok a népszavazás, és háttérbe szorul a képviselet.
- Az egalitariánus, avagy egyenlőség-alapú demokrácia a politikai-jogi és gazdasági egyenlőséget helyezi a középpontba, ilyenek a skandináv államok.
- Az ötödik a már említett liberális avagy konszenzusos, avagy pluralista demokrácia, mely a decentralizációt, az egyetértést, az egyéni jogokat támogatja és minél jobban korlátozná a hatalmat.
- És végül a hatodik a többségi demokrácia, mely a nép akaratát, a hatékony kormányzást és a kormány felelősségét hangsúlyozza.

Ezen felosztás szerint Magyarország többségi demokrácia. A formális kritériumok szerint egyben liberális demokrácia is, de ha a liberális demokrácia a liberális ideológia demokráciája, akkor mégsem az. Mindez attól függ, hogy a demokrácafajtáknak épp melyik kritériumát tartjuk fontosnak hangsúlyozni.

Akárhogy dönt a nép, rosszul vagy jól, az eredmény demokratikus. A demokrácia nem világnézeti eszmény, nem kötődik ideológiához, hanem a zsarnokságot kiküszöbölő, a népet a politikába bevonó döntéshozatali módszer. A demokrácia egyetlen valódi kritériuma az: hogy az döntés a nép által.

Aki mást állít, az vagy nem ismeri a szakirodalmat, vagy nagy valószínűséggel nem a liberális demokráciát támogatja, hanem a liberális ideológiát követi.