Meg tudod mondani, hogy mi a lényeges eltérés a két legnagyobb amerikai párt között? Mi különbözteti meg Joe Bident Donald Trumptól, a demokratákat a republikánusoktól?
Egyesek szerint ezt a kérdést egyszerűen el lehet dönteni. Csak azt kell megnézni, hogy kik és miért szavaznak ezekre a pártokra.
Inkább a republikánusokra szavaznak a fehér középosztálybeliek, az illegális bevándorlást ellenző déliek és az evangéliumi keresztények. Ezzel szemben a demokratákat inkább az etnikai kisebbségek, és azok pártolják, akiknek fontos a társadalmi igazságosság vagy a éppen a gender.
Ilyen egyszerű a képlet? Az igazság az, hogy a felállás pár évtizeddel ezelőtt teljesen máshogy nézett ki.
Kezdetben a két párt a szövetségi kormányzat szerepét illetően, de főként a rabszolgaság kérdésében feszült egymásnak.
Vessünk egy pillantást a történetre.
A demokrata pártot 1828-ban alapították. Első elnökük, Andrew Jackson részben brit mintára próbálta formálni az országot, és fehér férfiakra terjesztette ki a demokráciát. Nem sokban emlékeztetett a latinókat Despacitóval szórakoztató Joe Bidenre, hiszen nem állt távol tőle az indiánellenes rasszizmus és a rabszolgatartás sem.
Néhány évtizeddel később a demokratákkal szemben egyesültek a rabszolgaellenes táborok. Így jött létre a ma ismert republikánus párt 1854-ben. Első elnökük Abraham Lincoln volt, aki Trumppal ellentétben még nem táncolt kampányrendezvényeken, de vonalas rabszolgaságellenes politikát folytatott.
A déli államok alapvetően demokrata-pártiak voltak és ragaszkodtak a rabszolgatartáshoz, addig északon főleg a klasszikus liberális elveket valló republikánusok voltak népszerűek.
A felek között hamarosan polgárháború robbant ki. A háborúban északi győzelem született. Ezt követően a republikánusok betiltották a rabszolgaságot és tovább küzdöttek a felszabadított feketék jogaiért. Ez idő alatt a demokraták az összes alkotmánymódosítást ellenezték, és a Ku-Klux Klán csuklyásai is az ő végrehajtóik voltak.
De mégis hogyan fordult a kocka akkorát, hogy a feketék ma főleg demokrata oldalra szavaznak, a déliek pedig inkább republikánusokra?
Ebben kulcsszerepet játszott a gazdasági helyzet átalakulása. Az északi államok republikánus vezetésében ugyanis erős befolyást szereztek dúsgazdag üzletemberek.
Woodrow Wilson idején kezdődött el a baloldal progresszív gazdaságpolitikája, azért hogy ellensúlyozza a kapitalisták befolyását. A gazdasági világválság vetett véget a vadkapitalizmus évtizedeinek, a demokraták pedig végképp a jóléti állam kiépítésére helyezték a hangsúlyt.
A kormányzati aktivizmus segítségével Roosevelt és utódai fokozatosan maguk mellé állították az addig jobbra húzó kisebbségeket. Bár a szegregációt, a republikánus Eisenhower alatt számolták föl, a párt vezetése már kevesebb figyelmet szentelt a fekete egyenjogúság kérdéskörének, mint korábban. A hatvanas évekre, Johnson elnök idejére viszont az addig szegregációpárti demokraták közül egyre többen meggondolták magukat, így Martin Luther King álma demokrata vezetés alatt indult a megvalósulás útjára.
A déli államokban eközben egy ellentétes folyamat zajlott le: a demokraták által kiépített óriási államszervezet és a progresszív aktivizmus láttán számos demokrata fordult el a párttól. Abban a reményben, a republikánusoknál több önállóságot kapnak, fokozatosan a jobboldalt kezdték támogatni. A déli többség támogatását azonban még így is csak 1994-re érte el a térségben a republikánus párt.
De mi a helyzet jelenleg?
A mostani erőviszonyokat döntően meghatározza, hogy az új évezredben nagyszámú mexikói bevándorló érkezett az Államok területére.
Az ő jogi státuszuk döntő jelentőségű: a polgári jogaikban őket támogató demokratáknak máig hűséges szavazói lettek. Republikánus részről jelenleg Donald Trump szigorúbb migrációs politikája az, ami népszerűnek bizonyult a választói között.
De miben van még komoly eltérés?
A republikánusok felszámolnák az Obama által bevezetett egészségbiztosítást, ezt a demokraták hevesen ellenzik. A republikánusok az egyéni szabadságokat hangsúlyozzák, a demokraták inkább az állami beavatkozás hívei. A demokraták elérték, hogy bevezessék a melegházasságot, és azt is, hogy tovább liberalizálják az abortuszt. Ezzel szemben a republikánusok inkább a keresztény-konzervatív morál alapján határozzák meg a házasság és a magzati élet fogalmait.
Bár az amerikai rendszer sokáig mintául szolgált a demokratikus berendezkedés számára, mindkét párt ideológiai iránya gyökeresen megváltozott, és ehhez olyannyira ragaszkodnak, hogy már alig van párbeszéd a két tábor között. Amerika komoly válaszút előtt áll – a mostani évek, és jelentős részben a mostani választás fogja eldönteni: végül is melyik irányvonalat teszik magukévá, és milyen állammá alakul át a XXI. század Amerikája.
Meg tudod mondani, hogy mi a lényeges eltérés a két legnagyobb amerikai párt között? Mi különbözteti meg Joe Bident Donald Trumptól, a demokratákat a republikánusoktól?
Egyesek szerint ezt a kérdést egyszerűen el lehet dönteni. Csak azt kell megnézni, hogy kik és miért szavaznak ezekre a pártokra.
Inkább a republikánusokra szavaznak a fehér középosztálybeliek, az illegális bevándorlást ellenz...
