Néhány éve történt, hogy egy festői bajor város egyetemén, ártalmatlannak tűnő előadást tartott egy német professzor. A regensburgi beszéd, mégis felforgatta a világot. Zavargások törtek ki, keresztény templomokat támadtak meg. Egy olasz apácát pedig meggyilkolták a terroristák.
A botrányt az okozta, hogy XVI. Benedek pápa előadásában idézett egy bizánci császárt, aki az iszlám erőszakos hittérítését kritizálta. A regensburgi beszéd azonban, nem az iszlámról, hanem a hit és az értelem kapcsolatáról szólt.
Benedek azt állítja, hogy a hit és az értelem nem áll ellentétben, hanem összeegyeztethető egymással.
A keresztény hit ugyanis azt mondja, hogy Isten értelmes lény, sőt maga a megtestesült értelem, görög szóval a Logosz. Ebből az következik, hogy aki az értelem ellen cselekszik, az Isten természete ellen cselekszik.
A keresztény hit ezért értelmes hit.
A keresztény tanítástól azonban eltér a muszlim felfogás, amelyben a hit és az értelem feszültségét nem sikerült kezelni. Az egyik legjelentősebb muszlim gondolkodó, Ibn Hazm úgy vélte, hogy Istent a saját szava sem köti. Ha Allah úgy akarná, akkor híveinek bálványimádást is parancsolhatna.
Az európai kultúra a keresztény megközelítésre épített. Európa Jeruzsálem hitéből, Athén filozófiai értelméből és Róma jogi gondolkodásából született. Benedek szerint ebben áll a kontinens valódi identitása, amihez Európa nem volt mindig hűséges.
A keresztény hit lényeges eleme, hogy Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert. Az ember ezért értelmes lény. A küldetése pedig, az hogy Teremtőjét megismerje és szeresse, így eljusson az örök boldogságra. Isten kinyilatkoztatást adott neki és olyan hitigazságokat fedett fel magáról, amelyek bár nem értelmetlenek, de meghaladják az ember értelmét. Ilyen például a szentháromság titka.
A görög bölcselet és a római jog a filozófiai értelem fontosságát állítja a középpontba. Arisztotelész azt tanítja, hogy a helyes cselekvés szabályai logikus gondolkodás által megismerhetők. A természetjogi gondolat összeegyeztethető a keresztény tanítással, amely elismeri, hogy nem kell kinyitni a Bibliát ahhoz, hogy az ember belássa, hogy lopni vagy ártatlanokat gyilkolni értelmetlen, azaz erkölcsi rossz.
Ha a hit és az értelem viszonya harmonikus, akkor a hit képes megvilágosítani az értelmet az erkölcsi szabályok felfedezésében. Az értelem pedig rendszerező szerepet játszik a hitben.
Mi történt Európában amikor a hit és értelem összehangolása sikerrel járt?
Létrehozták az első egyetemeket. Lerakták a tudományos forradalmak alapjait. Felülmúlhatatlan szépséget alkottak az irodalom, a zene és az építészet területén. Európa adta a világnak a felelős szabadság, a joguralom, az alkotmányos kormányzás vagy az emberi jogok eszméit, Raffaelo, Newton és Bach remekműveit.
És mi történt akkor, ha a hit és az értelem teljesen elszakadt egymástól?
Rabszolga-kereskedelem, vallásháborúk, majd a XX. század totalitárius ideológiáinak borzalmas tapasztalatai: a Gulág és Auschwitz.
Erre az a magyarázat, hogy ha a keresztény hitet elutasítjuk, akkor az értelem is megremeg. Ha nem egy értelmes Isten teremtette a racionális embert, akkor az ész saját megismerési képességét is korlátozni fogja. Kizárólag a modern értelemfelfogást ismeri el.
Mit jelent ez?
A modern értelemfelfogás szerint az objektív tudás kizárólag matematikai és tapasztalati lehet. Ez a nézet a vallás és az etika világában csak véleményeket enged megfogalmazni. Ezért, ezen a területen nincs igazság. Csak az én igazam és a te igazad van.
Mi az élet célja? Mi történik velünk a halál után? Többé nem lehet biztos választ adni az emberiség alapvető kérdéseire. Ha az erkölcs teljesen viszonylagos, akkor semmi sem végleges, csak az érzelmek rabláncán tartott ego.
Ez az erősebb igazát eredményezi, aki zsarnoki módon érvényesíti akaratát, és ezzel felszámolja a szabadságot.
Így érkezünk el a relativizmus diktatúrájához, amely dominálja a nyugati kultúrát. Amikor azt látjuk, hogy Európa összekeveri a jót és rosszat. Nem védi az ártatlanok életét. Szépet lát a csúfban. Néha már azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány.
Ha Európa helyre akarja állítania valódi identitását, akkor meg kell értenie Benedek pápa üzenetét: a hitnek és az értelemnek szüksége van egymásra.
Néhány éve történt, hogy egy festői bajor város egyetemén, ártalmatlannak tűnő előadást tartott egy német professzor. A regensburgi beszéd, mégis felforgatta a világot. Zavargások törtek ki, keresztény templomokat támadtak meg. Egy olasz apácát pedig meggyilkolták a terroristák.
A botrányt az okozta, hogy XVI. Benedek pápa előadásában idézett egy bizánci császárt, aki az iszlám erőszakos hitté...
