Otthonunk, a Föld. Amikor először jutottunk ki a világűrbe, visszatekintettünk erre a törékeny, gyönyörű, kék bolygóra, és elkezdtük megismerni Naprendszerünk többi égitestjét, akkor döbbentünk rá, mennyire nem természetes dolog az, hogy élet lehetséges egy planétán.
A Föld és a bioszféra folyamatosan alkalmazkodott és változott a kihívásoknak megfelelően, kényes egyensúlyban maradva a változó feltételek között. Az évmilliárdok során változó klímához a legtöbb esetben tudott alkalmazkodni az élet. Persze voltak olyan események is, amikor a klíma túl gyorsan változott, ilyenkor fordultak elő a tömeges fajkihalási hullámok.
De mit is nevezünk ma klímaváltozásnak és miben különbözik a földtörténeti korok korábbi eseményeitől?
A mai közbeszédben a klímaváltozás alatt a Föld átlaghőmérsékletének az ipari forradalom óta tartó, folyamatos és egyre gyorsuló ütemű emelkedését értjük. A fokozatosan egyre pontosabbá váló méréseknek, az óceánok mélyétől a légkör felső rétegéig terjedő vizsgálatoknak, és persze az űrkutatás vívmányainak a segítségével teljes bizonyossággal tudjuk kijelenteni: a Föld átlaghőmérséklete jelenleg, 1 fokkal melegebb, mint a XX. század legelején. Átlaghőmérsékletről beszélünk, így az 1 fok rettentően sok. Hiszen vannak a Földnek olyan pontjai is, ahol alig emelkedett a hőmérséklet, de ebből következik, hogy van olyan, ahol több, mint 1 fokkal. Sajnos Magyarország is az utóbbiak közé tartozik. És ha a folyamatoknak nem szabunk gátat, a legoptimistább becslések szerint is 2100-ra 4-5 fokkal fog nőni a Föld átlaghőmérséklete. A tudósok szerint 2 fok alatti melegedéssel lehet elkerülni a globális katasztrófát.
Mi okozza ezt a folyamatot?
Az ipari forradalom óta a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolajszármazékok, földgáz) elégetése és bizonyos egyéb ipari tevékenységek révén a légkörbe juttatott üvegházgázok. Ezek közül a legjelentősebb a szén-dioxid. Ebből a gázból több százszor többet bocsájt ki az emberiség egy év alatt, mint az összes szárazföldi és óceán alatti vulkán. Szén-dioxid természetesen is keletkezik, hiszen a biológiai, kémiai és fizikai folyamatok szabályozzák annak mennyiségét, amire szükség is van ahhoz, hogy ne váljon a Föld befagyott jégbolygóvá. Azonban jóból is megárt a sok. A túl sok szén-dioxid a bolygó túlzott melegedését idézi elő. Tudjuk, hogy a légkörbe került szén-dioxid többlet mindenképpen emberi eredetű, tehát nem valami ismeretlen természetes ok húzódik a háttérben.
Vannak érdekcsoportok, amelyek tagadni próbálják a globális felmelegedés tényét vagy emberi okait. Az ezt hirdető személyekről gyorsan ki szokott derülni, hogy főleg az olajipari vállalatokhoz kötődnek valamilyen formában. Persze bizonyára jószándékú klímatagadók is léteznek, ám valóban helytálló tudományos magyarázatot soha nem tudtak adni a Föld mostani, gyors melegedésének okaira.
A másik szélsőséges kisebbséget azok alkotják, akik a földi civilizáció és az emberi tevékenység ész nélküli leállításában látják a megoldást, avagy az emberiség teljes eltűnését tartanák üdvözítő megoldásnak és a csecsemők szén-dioxid kibocsátását számolgatják, miközben sokan közülük kétévente lecserélik a teljes ruhatárukat, elektronikai eszközeiket, egzotikus utazásokon vesznek részt.
Ha leállítanánk a civilizációt, az milyen következményekkel járna már rövidtávon?
Nem jutna el az élelmiszer, a gyógyszer a megfelelő helyekre, nem lenne áram a kórházakban, nem érnének ki a tűzoltók, rendőrök, ha baj van, nem lenne információnk semmiről. Ez a teljes anarchia állapota, amelynek során valószínűleg legalább annyian vesztenék életüket, mint a globális felmelegedés során. Ebből a leállásból kaptunk egy kis ízelítőt a koronavírus járvány során, és az eredmény egy súlyos világgazdasági válság.
Mi értelme van Great Thunberg mozgalmának, amely szerint iskola helyett kímasztrájkoljunk?
Hosszú távon semmi. Mit old meg, ha nem tanulunk? Hogyan lehetünk képesek az emberiség történelmének legnagyobb krízisét kezelni magasfokú természettudományos, társadalmi és gazdasági ismeretek nélkül?
A jó hír az, hogy számos technológiai megoldással rendelkezünk. A nap-, a szél-, a geotermikus és az atomenergia – bár szintén nem teljesen klímasemlegesek, de működésük során jóval kevesebb szén-dioxid jut a légkörbe. Akkor miért nem tudjuk megoldani ezt a létünket fenyegető bajt?
A szocialista rendszerek a természet legyőzését hirdették, és a nagyipari fejlesztések erőltetése hatalmas természeti károkat okozott. Jelenlegi globális kapitalista társadalmunk a fogyasztásra és az élet örömeinek vég nélküli hajhászására épít. Divatos évente lecserélni a tökéletesen működő mobiltelefont, vannak, akik néhány évente új autót vesznek teljesen feleslegesen, vagy távoli kontinenseken megtermelt élelmiszert esznek, holott bőségesen rendelkezésre állnak hazai termékek is. Sőt, a fogyasztás gyorsításáért a termékeket programozott amortizációval készítik, így előbb mennek tönkre, mint az a használatuk során indokolt lenne.
Ezen a szemléleten mindannyiunk felelőssége változtatni.
Végsősoron a mi emberi gondolkodásunk és az azt meghatározó morál, az erkölcs lehet az egyetlen fegyverünk az egész földi életet veszélyeztető klímaváltozás ellen. Az, ha véges erőforrásainkat tudásunk bővítésére fordítjuk, és mindezt a legmagasabb erkölcsi felelősséggel tesszük
Az, hogy milyen világban fogunk élni, a te értékválasztásodtól is függ.
Otthonunk, a Föld. Amikor először jutottunk ki a világűrbe, visszatekintettünk erre a törékeny, gyönyörű, kék bolygóra, és elkezdtük megismerni Naprendszerünk többi égitestjét, akkor döbbentünk rá, mennyire nem természetes dolog az, hogy élet lehetséges egy planétán.
A Föld és a bioszféra folyamatosan alkalmazkodott és változott a kihívásoknak megfelelően, kényes egyensúlyban maradva a változó...
