Milyen férfira vágynak a nők?

Legyen kisportolt, okos, gazdag és mindeközben kedvesen támogasson a háttérből?

Vajon milyen férfira vágynak a nők?

Ha ma körbenézünk a kultúrában, hamar arra juthatunk, hogy semmilyenre. Hiszen annyi visszaélés történt a patriarchális elnyomás eredményeképp, s ennek – Oprah Winfrey után szabadon – „az ideje lejárt”.

Számos népszerű filmben: A Jégvarázsban, vagy a Wonder Womanben a fő hőstetteket mind nők hajtják végre, helyrehozzák, amit az erőszakos férfiak elrontottak, a jó példaként állított srácok pedig csupán helyeslő mellékszereplők.

De vajon mi nők tényleg ezt szeretnénk?

Mi akarjuk irányítani a világot, ahogy azt Beyoncé megénekelte?

Szerintem nem. Persze mi is szeretnénk maradandót alkotni, azonban az igazán magabiztos nőnek nincs szüksége a férfierő lerontására. Hiszen tudja, hogy egy igazi férfi mellett neki sem csak a mellékszerep jut.

Tehát milyen férfit keresünk mi nők? Férfiasat. Aki pedig:

1. Először is felelős: nem fut el a kötelességeitől. Nem menekül a hóbortjaiba és nem idegenedik el a családjától. Nem hagy ott a konfliktushelyzetekben, vállalja a harcot és megvéd bennünket, olykor saját magunktól is.
2. Másrészt jó vezető: nemcsak a szakmájában, hanem férjként és apaként is. Mi nők ösztönösen olyan férfit keresünk, akit tisztelhetünk, akire rábízhatjuk az életünket. Én is ez alapján döntöttem. Persze a feministák ettől megborzonganak: A hagyományos családok „kényelmes koncentrációs táborok” a nők számára – állította Betty Friedan feminista kultkönyvében, noha élete végén maga is elismerte, hogy a család sértetlensége az egyik legnagyobb érték.
3. A férfias férfi tudatos is: tudja, milyen célokért és értékekért él, ennek mentén keres magának társat és neveli a gyermekeit. Felismeri, hogy a családja élete fő műve, ezért nem passzív az otthonában. Nem menekül és nem játssza át a felelősséget a nőre, erre már Ádám ősapánk is ráfázott.
4. Egyúttal erős: erős ahhoz, hogy meghallgassa a rábízottak véleményét, majd közérdekű és felelős döntést hozzon. Megbecsüli a nőket. Szembe mer nézni saját hiányosságaival is, és tudatosan küzd ellenük.

A család, a társadalom is csak akkor lesznek erősek, ha a férfiak is azok.

Azonban az erős férfi eszménye napjainkban komolyan veszélyeztetett, aminek több oka is van:

1. Az első az áldozatmentalitás: A többedik generációs feminizmus a nőket áldozati szerepbe sodorta. Elterjesztette a „fehér heteroszexuális férfi” rémképét, a patriarchátus elnyomó vízióját. Azonban a visszaélések miatt ne tegyük a teljes férfinemet bűnbakká.
2. A második az apátlanság: Sajnos Magyarországon a KSH adatai szerint az újszülöttek 11 %-a apa nélkül születik. Amerikában egy apasággal foglalkozó kutatóközpont szerint a gyerekek negyede apa nélkül nő föl, akik aztán kétszer nagyobb eséllyel esnek ki a közoktatásból, hétszeres eséllyel fogan gyermekük már a tinédzser korban, és négyszeres valószínűséggel élnek szegénységben felnőttként. Továbbá a jó példa hiányában fiaiknak is kisebb esélyük van arra, hogy megtanulják a felelős férfi szerepet.
3. A harmadik az oktatási intézmények részrehajlása: Egy OECD jelentés szerint az iskolákban gyakori jelenség, hogy a kisfiúkat megszidják elevenségük miatt, a szende és pedáns kislányokat pedig például állítják eléjük, és jobb jegyeket adnak nekik. A gyerekek így már kiskorban megszokják, hogy ami fiús, az rossz, ami kislányos, pedig dicséretes.

Sajnos mindezzel igazából senki sem jár jól.

Mi lehet hát a megoldás? Mit tehetünk mi nők?

Nőként tudjuk mire van szükségünk a férjünktől, az édesapánktól és a testvérünktől: szeretetre. Akkor is, mikor épp nem szeretetreméltóan viselkedünk. Ideje ráébrednünk, hogy nekik a mi tiszteletünkre van szükségük – akkor is, amikor ezért épp nem tesznek semmit. A tisztelet energizálja és motiválja őket.

Ha hadat üzenünk a férfiasságnak, a társadalmaink felelős vezetők, dolgos családapák és hősies katonák nélkül maradnak. Vészhelyzetben nem a feministák fognak élre állni, hanem az elkötelezett, szerető férfiak. Ne csak akkor kezdjük el megbecsülni őket, mikor az ellenség már a kapukat döngeti.

Persze könnyebb a férfiakat hibáztatni. Mi azonban a nemi egyenlőtlenségek túlhangsúlyozása  és a férfiak ellen kitalált „toxikus maszkulinitás” vádja helyett inkább nézzünk szembe vele: bennünket a férfias férfiak tehetnek boldoggá.