Az eszközgyártók és az alkalmazásfejlesztők úgy tesznek, mintha az alkalmazások meglévő korhatár-besorolása hatékony lenne – hívja fel a figyelmet a The American Conservative oldal. A fejlesztők szemet hunynak a nem megfelelő reklámok felett, amelyek több mint egy évtizede zaklatják a gyerekeket; azt mondják, hogy az eszközök önmagukban is biztonságosak a gyerekek számára. Egy tudatos szülő azonban felismeri ezeknek a visszásságát.
Nemrég az Institute for Family Studies (IFS) és az Ethics and Public Policy Center (EPPC) tájékoztatót adott ki az eszközszintű szabályozásról. A tájékoztató nem is lehetne időszerűbb.
A gyermekek online jelenlétével kapcsolatos aggodalmak arra késztettek 42 államot, hogy 2023 októberében bepereljék a Metát a szükségtelenül veszélyes és függőséget okozó tartalmai miatt.
A következetes pereskedés alapvető lesz ebben a kérdésben. Ezek az erőfeszítések azonban, bármennyire is fontosak, egy problémát figyelmen kívül hagynak. Mégpedig azt, hogy ezen anyagok kereskedőivel – az eszközök és alkalmazásboltok gyártóival – a jogalkotók eddig sem foglalkoztak.
Eddig az Apple és a Google tulajdonában lévő eszközök és alkalmazásboltok a gyermekek számára szabályozatlanok maradtak. A felelősség súlya, hogy a gyerekek biztonságban legyenek aránytalanul nagy mértékben a szülők vállát nyomja, és csak a közelmúltban kezdték érezni a nyomást az olyan vállalatok, mint a Meta. A jogalkotók és a politikai döntéshozók a gyermekbiztonságra irányuló erőfeszítéseiket eddig nagyrészt a veszélyes (pornográf, erőszakos) és nagy forgalmú (közösségi média) oldalak szabályozására összpontosították. Így volt ez több olyan szövetségi törvényjavaslat esetében, amelyeket a jogalkotók remélhetőleg még az év vége előtt benyújtanak, beleértve a Kids Online Safety Act-et (a gyermekek online biztonságáról szóló törvényt).
Eddig abban reménykedtünk, hogy az okostelefonok és a táblagépek semleges eszközök lehetnek, amelyeket jóra vagy rosszra használhatnak. A készülék- és alkalmazásbolt-gyártókra vonatkozó szabályozás teljes hiánya miatt azonban ezek a cégek kényük-kedvük szerint járhattak el eddig.
Ha arra kérjük az Apple-t és a Google-t, hogy még az alkalmazások letöltése előtt védjék meg a kiskorúakat, az bőven a felelősségi körükön belül lenne. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek a vállalatoknak nincs indítékuk a gyermekbiztonsági problémák megoldására.
Nem arról van szó, hogy az Apple és a Google ne rendelkezne elegendő adattal ahhoz, hogy felismerje, hogy a felhasználók kiskorúak-e, és meg kell-e óvni őket a felnőtt tartalmaktól. Érdekes módon ezek a vállalatok eleget tudnak a gyerekekről ahhoz, hogy játékokat és egyéb alkalmazásokat ajánljanak nekik, de információhiányra hivatkoznak, amikor a gyerekek védelméről lenne szó.
Valójában az Apple és a Google nem akarja, hogy az alkalmazásboltjaikat kívülről szabályozzák, mivel 30%-os jutalékot élveznek minden egyes alkalmazás után, amelyet náluk töltenek le. És akkor még az alkalmazáson belüli és az üzletben elhelyezett hirdetésekből származó nyereséget nem is számoltuk bele.
A szülők egyszerűen nem tudják, mit csinálnak a gyerekeik az interneten. Még kevésbé valószínű, hogy tudják, hogy Vivek Murthy, az Egyesült Államok tisztifőorvosa javaslatot adott ki a közösségi média ellen minden kiskorú számára. Az alkalmazásboltoknak biztosítaniuk kellene, hogy a szülők ezt tudják.
Képzeld csak el egy pillanatra, hogy a gyerekeddel besétálsz egy játékboltba, amely tele van Cardi B poszterekkel, erotikus irodalommal és pornófilmekkel. Ezt egyetlen bolt sem úszná meg. Vagy képzeld el, hogy a gyerekeddel megnézel egy korhatár nélküli filmet, és a benne szereplő erőszakos cselekmények a következő tíz évben kísértik majd a gyermeked álmait. Ezek a példák azt mutatják, hogy más piacokon nem toleráljuk a gyermekek jóllétének teljes figyelmen kívül hagyását, és igyekszünk ezeket a szabályozással kordában tartani. Akkor miért van olyan piac, amely kivételt jelent?
Kétségtelenül jó irány, hogy 42 állam perli a Metát. De a Meta termékeit népszerűsítő üzleteket is perelni kellene. Ahogy Hawley szenátor kiemelte: meg kell nyitni a kapukat az ilyen vállalatok elleni peres eljárások előtt, így a szülők is a bírósághoz fordulhatnának és felelősségre vonhatnák őket. A módosításokkal megtiltanák a kiskorúaknak szóló, megtévesztő korhatár-besorolással ellátott áruk forgalmazását, valamint a korhatárhoz nem illő termékek reklámozását. Egyszerű, de annál fontosabb lenne annak tisztázása, hogy a digitális kereskedelem is beletartozik a fenti tilalomba. Ez új peres eszközöket biztosítana a szabályozók számára a Big Tech cégek megbüntetésére a szabályok be nem tartása miatt.
Az IFS a tájékoztatójában egy másik józan javaslatot is tesz: életkor-ellenőrzést mindenkinek, aki egyéni készülékkel rendelkezik. Képzeljük el, milyen egyszerű lenne: amikor valaki vesz egy telefont, felmutatja a személyi igazolványát, hogy igazolja az életkorát.
Vagy a vásárló otthon igazolja a korát a személyi igazolványa feltöltésével, ahogyan azt már most is teszi az Apple és a Google a különböző funkciói, például az Apple Wallet esetében. Tehát ezt már máshol is megteszik – csak épp nem a gyermekek biztonsága érdekében.
A The American Conservative rámutat: meg kell törni az Apple és a Google egyeduralmát a készülékek és az alkalmazásboltok felett. Alternatívákra van szükségünk. Jelenleg ezek a nagy technológiai óriáscégek lehetetlenné teszik, hogy a felhasználók hozzáférjenek a versenytársakhoz. A Richard Blumenthal demokrata szenátor és Marsha Blackburn republikánus szenátor által benyújtott törvényjavaslat, az Open App Markets Act (nyitott alkalmazáspiacokról szóló törvény) célja a piac decentralizálása és más alkalmazásboltok elérhetővé tétele.
Ha szabályozzuk azt, hogy az éttermekben ne dohányozzanak és hogy éjszaka ne zajongjanak az emberek, akkor azokat az eszközöket is biztonságossá kell tenni, amelyeket kommunikációra, szórakozásra és kapcsolattartásra használunk – ugyanúgy, ahogy a gyerekeink is.
