A baloldalról érkezett, most saját megfogalmazása szerint „a politikai vadonban” él, és napjaink legnagyobb kulturális forradalmáról számol be – persze úgy, hogy munkásságát a liberális és baloldali sajtótermékek elhallgatják. Oknyomozó újságíró, s bár több kollégája is elkötelezett a transzmozgalom valódi hátterének leleplezése iránt, senki sem rombolta le az „emberi jogok”, „transz gyerekek” és a rózsaszín-kék zászlók borította, kicicomázott álhomlokzatot, mint ő. Így jellemzi Jennifer Bilek újságírót a The European Conservative munkatársa, Jonathon Van Maren, aki interjút készített a New Yorkban élő Bilekkel.
Van Maren az interjú bevezetőjében rámutat: Bilek „olyasmit csinál, amit korábban az újságírók ösztönösen: követi a pénzt. Felfedi, hogy a transznemű jelenséget hogyan hozták létre a rendkívül gazdag LMBTQ-donorok, akiknek sötét és baljós programjuk van. Munkássága bemutatja azokat a hiányzó darabokat, amelyek szükségesek, hogy teljes képet kapjunk arról, hogyan és miért jutott a transznemű mozgalom olyan gyorsan kulturális dominanciához.”
Megérteni az indítékot, megérteni a következményeket
„A nemi identitás tekintetében ma tapasztalható kulturális változásokat nagymértékben befolyásolják a kormányoktól, filantrópoktól, vállalatoktól, valamint befektetés-kezelő és könyvelő cégektől, például a Blackrocktól és az Ernst&Youngtól érkező hatalmas tőkebeáramlás” – szögezi le a Van Marennek adott interjúja elején Jennifer Bilek. Mint mondja, „ahhoz, hogy megértsük a kormányok, a filantrópok és a nagyvállalatok motivációit, meg kell vizsgálnunk a következményeket”.
Mind a pénz, mind az ideológia az orvostechnikai szektorból származik, amely maga is beépül a kultúrába az LMBTQ-mozgalom jogi és politikai apparátusához kapcsolódó filantróp struktúrán keresztül – magyarázza Bilek. Példaként az egyik legnagyobb LMBTQ-szervezet, az Arcus Alapítvány esetét mutatja be, amely központi szerepet játszik a folyamat működtetésében, nemcsak azáltal, hogy széles körű támogatást nyújt rengeteg intézménynek, hanem azzal is, hogy működtet egy jelentős apparátust, és arra ösztönzi a gazdag támogatókat, hogy anyagi szempontból is invesztáljanak egyes választókerületekbe, befolyásolva a választások végeredményét. Jon Stryker, az Arcus alapítója banki múlttal rendelkezik, és a Stryker Medical vállalati vagyonának örököse. A Stryker Medical az arcfeminizációs sebészet piacára tört be, és kiválóan példázza az LMBTQ politikai apparátus és az orvostechnikai ipar közötti kapcsolatot.
Remek példa továbbá az Amerikai Egyesült Államok egyik leggazdagabb családja is. A Pritzker-família vagyona a szállodaiparból, a Hyatt-szállodalánc sikereiből kezdett épülni, mára túlnyomórészt az orvostechnikai szektorba fektetnek. Hatalmas „emberbaráti” erőfeszítéseik a gender-iparág egyik legnagyobb mozgatórugójává és finanszírozóivá tették őket. De oroszlánrészt vállalnak a technológiai óriások, a Google, az Intel, a Microsoft, a Facebook, a Salesforce, a Hewlett Packard és az Amazon is.
A hatalmas pénzek mellett elkél a cenzúra is
Azon túl, hogy brutális pénzek áramlanak a gender-iparágba, a gyors előrenyomuláshoz szükség volt arra is, hogy az ideológia kritikusait a fősodratú sajtó cenzúrázza. A nagy szerkesztőségek ezt nem csak ideológiai alapon tették, hanem azért is, mert számos kiadóvállalat tulajdonosi szinten összefonódott olyan vállalatokkal, amelyek jelentős profitra tesznek szert a transzmozgalom térnyerésének köszönhetően.
„Az olyan konglomerátumok összefonódása, mint a Hearst, a Conde’ Nast és a Disney kiemelkedő gyógyszerészeti platformokkal, hozzájárul a techno-medicinális komplexum átható befolyásához Amerikában” – mutat rá a háttérre Bilek.
Mint mondja, a technológiai és az egészségügyi ipar, kiemelkedően jól teljesít az új termékek létrehozásában és terítésében, ez a tendencia pedig az LMBTQ-mozgalomban is megfigyelhető. Utóbbi eredetileg egy alulról építkező mozgalom volt, amely a ’80-as években, az AIDS-válság idején indult el az „iparággá” válás útján. Az LMBTQ-szubkultúra az AIDS-válság után nyereséges befektetési és marketingterületté alakult át, a marketingcélokból „transzneművé” átkeresztelt transzszexualizmus pedig új perspektívát vezet be a szexuális identitásba, tovább normalizálva az emberiség elszakadását annak szexuális reprodukciós gyökereitől.
Nem tudni, mit jelent, de az biztos, hogy busás hasznot hoz a transzmozgalom
A „transznemű” kifejezés valójában nem jelent semmit az emberekkel kapcsolatban, hiányzik belőle az egyértelmű, általánosan elfogadott definíció, e helyett különböző és gyakran egymásnak ellentmondó jelentéseket foglal magában – hívja fel a figyelmet Jennifer Bilek. Az oknyomozó újságíró úgy látja, a médiában egyre gyakrabban használt kifejezés megkísérel lefedni egy széles spektrumot az egészséges reproduktív szerveket érő orvosi támadásoktól a nemi szerepek sztereotípiáival kapcsolatos érzések kifejezéseiig, a műtéti és gyógyszeres kezelésekig, néha pedig egészen más dolgokat is.
A „transzneműnek” nevezett közösség fogalma ugyanilyen megfoghatatlan; a „transzneműség” valójában a vállalati nyomás által vezérelt konglomerátumként jelenik meg, amely mind a felnőtteket, mind pedig – ami még fontosabb – a gyerekeket az iparág bűvkörébe vonja, márpedig ez egy virágzó üzlet – hívja fel a figyelmet a zsurnaliszta.
Bilek hozzáfűzi, Amerikában egyre több ügyvédi iroda is profitlehetőséget lát a transzmozgalomban, és komoly nyereségre tesz szert azokból a perekből, amelyekben olyan személyek vesznek részt, akik meg akarják tagadni nemüket, vagy éppen meg akarják védeni a biológiai nem jogi kategóriáját.
Rámutat: „az e bevételi forrás által generált propaganda sikeresen vitte át a köztudatba a »szex piacra való átállásának« ideológiáját. Elég egy egyszerű Google-keresés a »transznemű magazinok borítói 2020« kifejezésre, és rengeteg magazint tárul elénk, amelyek következetes üzenetet közvetítenek. Figyelemre méltó, hogy ezek a kiadványok olyan konglomerátumok részét képezik, amelyek orvostechnológiai platformokkal és befektetésekkel rendelkeznek, és élvezik az olyan vagyonkezelő cégek támogatását, mint a BlackRock.”
Ők a legnagyobb támogatók
Arra a kérdésre válaszolva, kik a legnagyobb donorjai a transzmozgalomnak, Bilek hosszú felsorolással válaszolt. Mint mondja, a Gilead Sciences az LMBTQ-ügyek egyik vezető támogatójaként jelenik meg, olyan jelentős közreműködők mellett, mint a Soros György nevével fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítványok, a Gill, az Arcus, a Ford, az Astraea, a Tides, Evelyn és Walter Haas, David Bohnett, a Wells Fargo és a Pride Foundations, mely entitások kiemelkedő finanszírozói az emberi reproduktív szexualitás lebontása napirendjének.
Martine Rothblatt egy másik befolyásos alakja ennek a társadalmi átalakulásnak. A korábban Martin néven ismert Rothblatt most nőként azonosítja magát, öndefiníciója szerint „transzhumán”, politikai programjában pedig az emberi felemelkedést támogatja, megkérdőjelezve a nemiségről, a szexualitásról alkotott hagyományos fogalmakat. Ez magában foglalja az emberek és a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a technológiai reprodukció és más átalakító technológiák ötvözésének támogatását is. Rothblatt más transzszexuális jogászokkal együtt elkészítette az első „gender törvényjavaslatot”, amelynek célja, hogy biztosítsa a fizikai valóság megváltoztatásához szükséges jogokat.
Cselekedni kell!
A beszélgetés végén Jennifer Bilek hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy mindazok, akik átlátják ennek a struktúrának a borzalmas veszélyeit, a mindennapokban felvegyék a harcot az iparággal. Ennek jegyében fontos felhívni mások figyelmét arra, hogy többletjogokat akarnak átruházni a lakosság egy olyan szegmensére, amely megtagadni készül önnön emberségét.
Ugyanilyen fontos a nyelv visszaszerzésének szükségessége – hangsúlyozza Bilek.
Mint mondja, valahányszor olyan kitalált kifejezéseket használunk, mint a „transznemű”, a „nemi identitás” vagy „helyes névmáshasználat”, akaratlanul is megerősítjük azt a fogalmi keretet, mely szerint az emberek fajunk biológiai nemének határain kívül léteznek. Létfontosságú az egyértelműség hangsúlyozása a progresszív kommunikáció célratörő volta felett. „Ahelyett, hogy úgy válaszolnánk a kérdésekre, mintha a »transznemű« valódi kategória lenne, sokkal hatékonyabb megközelítés, ha a jelentését kérdezzük, megkérdőjelezve a feltételezett megértést. Hasonlóképpen, az olyan kijelentések megszakítása és átfogalmazása, mint a »transz emberek«, azzal, hogy »azokra az egyénekre gondol, akik megpróbálják megtagadni nemi valóságukat?« átalakíthatja a diskurzust” – hangsúlyozza a téma szakértője.
„Akár közös erőfeszítés megszervezésével, akár egyéni munkával, de a cselekvés elengedhetetlen! Használja ki erősségeit, beszéljen rendíthetetlenül az igazságról, és álljon ellen a megfelelési vágy kísértésének! Ez a ragadozó iparág a következő nemzedéket tűzte ki célul. A biológiai valóságon alapuló igazság a legerősebb szövetségesünk, amelyet az élővilág egésze támogat” – nyomatékosított transzmozgalom leleplezője, Jennifer Bilek.
A teljes interjút angol nyelven ide kattintva olvashatja.
Forrás: The European Conservative