A tervezetet Catherine Vautrin francia munkaügyi, egészségügyi és szolidaritási miniszter terjesztette elő. A törvényjavaslatot végül Emmanuel Macron, francia elnök is támogatta, miután kijött egy 2023-as jelentés, miszerint a legtöbb francia állampolgár támogatja az aktív eutanáziát.
A törvényjavaslat lehetővé tenné a betegek számára az eutanáziához való hozzáférést, ami a kormány szerint ,,egy etikus válasz a betegek és a szenvedők szükségeire.” Úgy vélik, az új szabályozás egyensúlyt képezne a ,,tisztelet és az egyének autonómiája” között.
Ahhoz, hogy valaki eutanáziát kérjen, az új törvényjavaslat értelmében nagykorúnak (18 év felettinek) és francia állampolgárnak kell lennie vagy francia tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie. Az eutanázia iránti igény benyújtását követően egy egészségügyi szakemberekből álló csapatnak meg kell erősítenie, hogy a jelentkező súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenved, csillapíthatatlan fájdalmakban van része és szabad akaratából kíván elhalálozni. Az adott személynek képesnek kell lennie arra, hogy kifejezze a kívánságát. Ez tehát kizárja azokat, akik súlyos pszichiátriai és neurodegeneratív betegségekben szenvednek, mint az Alzheimer-kór, még akkor is, ha a mentális képességeik leromlása előtt jelezték, hogy eutanáziát kérnek.
Ha jóváhagyják a jelentkező kérelmét, akkor az orvos három hónapig érvényes receptet ír fel egy halálos szerre, mely otthon, idősek otthonában vagy más egészségügyi intézményben is bevehető.
Előzmények
Ahogy arról az Axioma.hu-n korábban beszámoltunk, Franciaországban a 2016-ban elfogadott Claeys-Leonetti-törvény jelenleg csupán a gyógyíthatatlan betegséggel küzdő emberek mélyaltatásban (szedáció) tartását engedélyezi a haláluk pontjáig. Az aktív eutanázia tehát egyelőre illegális.
2023 januárjában egy agresszív, gyógyíthatatlan rákban szenvedő idős hölgy azonban egy nyílt levelet írt Macron elnöknek, mielőtt külföldre utazott és eutanáziát kért.
,,Ha a franciáknak továbbra is külföldre kell utazniuk azért, hogy meghalhassanak, az azért van, mert a francia törvények nem teszik lehetővé számukra, hogy választ kapjanak a szenvedésükre: életük végének szabad megválasztását, az életük méltóságteljes, emberi befejezését” – olvasható a nyílt levélben.
Az új szabályozás a palliatív ellátást is érinti
A kormány azt is bejelentette, hogy 1,1 milliárd eurót fordít ,,palliatív és egyéb életvégi ellátásokra”.
,,A palliatív ellátásban dolgozók mintegy 60-70%-a ellenzi a törvénymódosítást, de úgy gondolom, hogy ha hatályba lépne, elfogadnák. Ha az egyéb orvosokat – aneszteziológusokat, kardiológusokat, onkológusokat, sürgősségi orvosokat – nézzük, akkor pont az ellenkezője igaz: 60-70%-uk a törvény megváltoztatása mellett van” – mondta kedden Jean-François Delfraissy, a Francia Nemzeti Konzultatív Etikai Bizottság elnöke.
Ennek ellentmond azonban egy francia, palliatív ellátást nyújtó egyesület szerdán közzétett tanulmánya, mely szerint az egészségügyi szakemberek 80%-a ,,megtagadná a halálos injekció felírását, szállítását, elkészítését és/vagy beadását”.
Egyébként Franciaországban egy 1999-es törvény biztosítja a palliatív terápiához való hozzáférés jogát.
Nyitókép: Shutterstock