English version below
A keresztényüldözésről sokszor hallunk a hírekben, de azt talán kevesen tudják, hogy világszerte több mint 380 millió hívőt érint és naponta 13 keresztényt megölnek a hite miatt. Miért a mai napig a kereszténység a legdiszkrimináltabb vallás a világon? Miken kell keresztülmenniük az üldözött keresztényeknek a menekülés vagy egy új országban történő letelepedés során? Mit tehetünk értük mi innen, Magyarországról? Többek között ezekről beszélgettünk Zagyva Richárddal, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettesével és Kaló Józseffel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével.
Röviden mit nevezünk keresztényüldözésnek?
Zagyva Richárd: Azt jelenti, hogy a keresztény hívőket támadás éri, akár fizikailag, akár ideológiailag. Nagyon sokféle formája van, a bebörtönzésektől a gyilkosságokon át a földterület elhagyásáig, amikor egy keresztény nem élheti meg a hitét, és ezért kénytelen más lakóhelyet keresni.
A Word Watch List legújabb jelentése szerint 380 millió keresztény szenved üldöztetéstől világszerte. Miért a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon?
Kaló József: A vallási alapon üldözést szenvedő emberek 80 százaléka keresztény. Ha megnézzük, hogy mely területek vannak leginkább kitéve támadásoknak, akkor Afganisztántól a Fekete-Afrikáig húzhatunk egy nagy ívet. Ez mutatja, hogy a keresztényüldözés legfőbb oka a vallási szélsőségesség, ezen belül is az iszlám fundamentalizmus. Emellett a szélsőséges baloldali és jobboldali ideológiák is veszélyesek a keresztényekre nézve, előbbire példa Észak-Korea, utóbbira India és a hindu nacionalizmus. Ne felejtsük el, hogy Jézus Krisztus maga is üldözött személy volt, és azt mondta, hogy „ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak.” Ha megnézzük, a kereszténység születésének első három évszázada is egy radikális üldöztetés volt. Ugyanakkor örömhír ezzel kapcsolatban, hogy kétezer év alatt bebizonyosodott: üldöztetéssel a kereszténységet nem lehet felszámolni.
A Karitász legfontosabb tevékenységei között szerepel az üldözött keresztények segítése. Milyen módokon nyújtotok számukra segítséget?
Z.R.: Humanitárius és integrációs támogatást biztosítunk. A humanitárius jellegű azt jelenti, hogy ahol valamilyen atrocitás éri az adott közösséget, oda igyekszünk gyors, a krízishelyzetre reagáló segítséget vinni, és ezt nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi Karitász is végzi. Amikor pedig a migráció folytán megérkező menekültek ellátásáról beszélünk, akkor olyan széleskörű integrációval segítjük őket, amely által a helyi közösség tagjává tudnak válni. Budapesten a Katolikus Karitász székházában Integrációs Központ működik, ahol az elmúlt két év miatt az ukrán menekültekkel foglalkoztunk elsősorban, de már sok olyan kereszténnyel is, akik a hitük üldözése miatt hagyták el az adott országot – például Kínából, Pakisztánból, afrikai országokból érkeztek sokan. Igyekszünk őket integrálni a helyi keresztény közösségbe, találunk nekik plébániákat, szálláslehetőségeket, támogatjuk őket magyar nyelvi kurzusokkal, munkaerőpiaci szolgálatatásokkal, vagy épp a gyerekek iskolai beilleszkedésének segítésével.
A Hungary Helps részéről milyen jellegű segítséget nyújtottak eddig a magyarok?
K.J.: A Hungary Helps célja, hogy a segítséget helybe vigyék, tehát az ott lévő közösségeknek a szülőföldön maradását és boldogulását segítsék. Szintén fontos küldetésük a hazai és nemzetközi közvélemény felhívása a keresztényüldözésre és arra, hogy valamit tenni kell ennek megakadályozásáért. A program által az elmúlt években 64 országban több mint kétmillió embernek segítettek.
Z.R.: Vannak olyan programok, amelyekben a Karitász a Hungary Helps-szel összefogva segít, például amikor 2019-ben Srí Lankán bombatámadás érte a keresztény közösségeket, katolikus templomokban és a székesegyházban húsvét vasárnap. Ennek a támadásnak nagyon sok áldozata és sérültje lett, ekkor a helyi Karitász az áldozatokat és családjaikat anyagilag, egyészségügyileg, később integrációs szolgáltatásokkal segítette – ehhez kapcsolódott a Hungary Helps is, és együtt még hatékonyabban tudtak az üldözöttek mellé állni.
A keresztényüldözés által leginkább érintett országok között szerepel World Watch List szerint például Észak-Korea, Szomália, Líbia vagy Nigéria. Milyen erőszakos cselekmények történtek ezeken a helyeken a hívőkkel?
K.J.: A meggyilkolt keresztények száma évről évre 5000 körül mozog, 80 százalékukat Nigériában gyilkolják meg. Az emberrablás is hatalmas méreteket ölt, az elraboltakat pedig vagy meggyilkolják, vagy nők és diáklányok esetében megerőszakolják, illetve emberkereskedelem áldozatává teszik, de olyan is előfordul, hogy muszlim férfiakhoz kényszerítik őket feleségül. 2024 márciusában például a Boko Haram – ami a térségben az egyik legrégebben működő szélsőséges szervezet – 687 embert rabolt el Észak-Nigériában. Szudánban jelenleg Afrika legnagyobb polgárháborúja zajlik, itt 2024 elején felgyújtottak egy keresztény templomot, elpusztították a Bibliákat és megöltek több keresztényt. Szomáliában 2024 márciusában, nagypénteken hat kenyai keresztény férfit gyilkoltak meg, akik az evangéliumot osztották meg a muszlimokkal. Sajnos ezekben a válságrégiókban a gyilkosságok, a nemi erőszakok, a gyűlöletbűncselekmények mindennaposak.
Z.R.: Vannak olyan országok, ahol nem ennyire ölt testet a fizikai agresszió, ugyanakkor teljesen tiltott a kereszténység. Föld alatti kereszténységről beszélhetünk például Észak-Koreában vagy Iránban, ezeken a helyeken kereszténynek lenni életveszélyes.
Hogyan tudjuk elképzelni az üldözött keresztények mindennapjait? Mikkel szembesülnek a menekülés, illetve egy új országban történő letelepedés során?
Z.R.: Mi mint keresztény segélyszervezet a szolidaritás oldaláról próbálunk közelíteni a keresztényüldözéshez. Amikor például elfognak iskolás gyerekeket, gyilkosságok történnek, vagy egy templomot vagy kórházat felrobbantanak, akkor annak súlyos következményei vannak. Meghalnak emberek, elvesztenek családfőket, édesanyákat, gyermekeket, traumákat szenvednek el, amelyeket aztán évekig tarthat feldolgozni. Súlyos döntéseket kell meghozniuk: elindulok a családommal, de nem tudom, hogy hova, mert mondjuk a szomszéd faluban támadások történtek, és az minket is elérhet. Gyakran hosszú hónapokig tart, mire egy biztonságos országba érnek, gyalogosan, vonattal, néha embercsempészek által, sérüléseket szenvedve. Aztán megérkeznek egy olyan országba, amelyet nem ismernek, nem beszélik a nyelvét, nem tudják, hova írassák be a gyermeküket, hova menjenek egyészségügyi szolgálatatásért. Amikor mi 2015-ben egészségügyi bázist üzemeltettünk a Magyarországra érkező menekülteknek, szinte mindenkinek volt valamilyen problémája, különböző sebekkel, zúzódásokkal, de olyan is volt, hogy egy édesanya ott szült. Nem azt kell kérdeznünk, hogy miért jöttek ide, hanem, hogy most itt vannak, mit tehetünk értük.
Enyhébb mértékben, ideológiai szinten a nyugati országokban is felütötte a fejét a keresztények diszkriminációja. Mi lehet az oka, hogy a hagyományosan keresztény kultúrájú nyugat-európai országokban is egyre növekszik a keresztényellenes atrocitások száma?
K.J.: Több évszázados gyökere van, hogy a kereszténységben elkezdtek látni – és itt nemcsak Nyugat-Európáról, hanem az utóbbi évtizedekben már az Egyesült Államokról is szó van – valamiféle retrográd, a fejlődést visszafogó ideológiát, és a rabszolgaságtól kezdve a nők elnyomásáig számos jelenséget a kereszténység számlájára írni. De ha objektíven vizsgáljuk meg a nyugati történelmet, akkor látjuk, hogy a keresztények pont, hogy segítették a rabszolgaság felszámolását, a 18. századi feminizmus kialakulását vagy a polgárjogi mozgalmakat. A magát progresszívnek valló ideológiai áramlat megpróbálja a civilizáció gyökereit újradefiniálni. Hagyományosan zsidó, keresztény, római, görög gyökerekről beszélhetünk, és valójában ha ezek közül bármelyiket felszámoljuk, akkor megszüntetjük magát a civilizációnkat.
Van egy nem kormányzati szervezet, az Observetory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe (OIDAC), amelynél évről évre megjelenik egy jelentés az Európában bekövetkező keresztényellenes cselekményekről. Ezeket elsősorban a progresszív, szélsőbaloldali csoportok, mint az Antifa, radikális feminista mozgalmak, LMBTQ-csoportok, szélsőjobboldali csoportok, sátánisták és iszlám szélsőségesek követik el. Többek között azzal lehetne a keresztényellenes támadásoknak elejét venni, ha a már ötvenmillió főre becsült muszlim európai közösség radikalizációját megpróbálnánk felszámolni, illetve helyreállítanánk a baloldali-progresszív és a hagyományos keresztény-konzervatív politikai erők közti párbeszédet. Az említett szervezet 2024-ben összesen 2400 keresztényellenes atrocitást regisztrált, ezen belül 244 gyűlöletbűncselekményt követtek el. A legdiszkrimináltabb országok Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország – utóbbiban az erőszakos cselekmények száma egy év alatt megduplázódott.
Amikor hallunk a keresztényeket ért támadásokról, sokunknak megindul a szívünk a szenvedő testvéreinkért. Mit tehetünk értük innen Magyarországról?
Z.R.: Fontos, hogy a keresztény küldetéstudatunkat arra is kiterjesszük, hogy felelősek vagyunk a másik keresztény emberért. Amellett, hogy a Karitász részt vesz a humanitárius válságkezelésben, a keresztény közösségek megmaradásáért is tennünk kell. Mindenkinek megvan a személyes felelőssége is, hinnünk kell az ima erejében, emellett pedig lehet csatlakozni szervezetekhez, akciókhoz, szemléletformáló kampányokhoz, és van teendőnk abban is, hogy minél többen tudjanak róla, hogy milyen súlyos üldözést szenvednek a keresztények. K.J.: A karitatív tevékenységekbe valóban bárki be tud szállni, akár csak azzal, hogy adományoz azoknak a szervezeteknek, akik helybe viszik a segítséget. Ezen felül edukálnunk kell a keresztényeket, jó lenne, ha minden közösség egy évben legalább egyszer foglalkozna a témával. Nagyon fontos az üldözött keresztényeket megvédeni, de azt se felejtsük el, hogy Jézus felszólított arra, hogy szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak benneteket. Tehát a minket üldözőkért is imádkozni kell, mert a kereszténység az egyetlen vallás, amely magához tudta szeretni az ellenségeit.
Modern day martyrs for the sake of Christ
Perhaps few of us know that a shocking number of more than 380 million Christians are persecuted worldwide. Each day 13 followers of Christ are killed purely because of their faith. Why is Christianity still the most discriminated religion in the world? What do persecuted Christians have to go through when fleeing or settling in a new country? What can we do for them from Hungary? To talk this through, we sat down with Richárd Zagyva, Deputy Director of Caritas Hungarica and József Kaló, associate professor at the National University of Public Service.
How would you define the persecution of Christians?
Richárd Zagyva: I would say it occurs when Christians are either physically or verbally abused in some sense. It manifests in many different forms – from imprisonment to murder – when you as a Christian cannot practise your faith publicly, and therefore you are forced to leave your homeland.
According to the latest report by the Word Watch List, 380 million Christians suffer from persecution worldwide. Why is Christianity the most discriminated religion in the world?
József Kaló: 80 percent of people suffering persecution on religious grounds is Christian. If you look at which areas are most exposed to attacks, you can draw a wide arc from Afghanistan to Sub-Saharan Africa. This shows that the main reason for Christian persecution is religious extremism, including Islamic fundamentalism. In addition, extreme left- and right-wing ideologies are also dangerous for Christians. For instance Hindu nationalism is a huge problem regarding the situation of Christians. Don’t forget that Jesus Christ himself also suffered persecution, and he said that “if they persecuted me, they will also persecute you.” Considering that, you can see that the first three centuries of Christianity were indeed described by radical persecution. However, the good news is that it has been proven in two thousand years that Christianity cannot be eradicated through persecution.
One of the most important activities of Caritas Hungarica is helping persecuted Christians. In what ways do you provide them with aid?
Z.R.: On the one hand, we provide humanitarian support, and on the other hand, there is also integrational support. Humanitarian help means that wherever some atrocity affects a certain community, we try to help them, through the Hungarian, or the international Caritas organisation. When we talk about providing care for refugees arriving as a result of migration, we support them with a broad integrational service to enable them becoming members of the local community. In Budapest Caritas has an Integration Centre, where we have been dealing primarily with Ukrainian refugees recently, but there are also Christians who left a certain country due to religious persecution, such as people from China, Pakistan, and African countries. Our aim is to help them integrate into the local Christian community. We find them parishes, provide them with accommodation options, support them with Hungarian language courses, labour market services, or by facilitating the children’s integration into school.
Through Hungary Helps organisation, what kind of support have Hungarians provided so far?
K.J.: The goal of Hungary Helps is to bring aid to the local area, to help the communities in each country stay and prosper in their homeland. Another important mission is to raise awareness both within Hungary and internationally of the persecution itself and of its prevention. In recent years, the organisation has helped more than two million people in 64 countries.
Z.R.: There are initiatives in which Caritas cooperates with Hungary Helps. For instance, in 2019, Christian communities were hit by a bomb attack in several, major Catholic churches on Easter Sunday. There were many victims, and the local Caritas helped the victims and their families financially, providing health care, and later integrational services – Hungary Helps also joined in, and together we were able to support the persecuted people even more effectively.
According to the World Watch List, the countries most affected by Christian persecution include, for example, North Korea, Somalia, Libya or Nigeria. What violent acts have occurred against Christians in these countries?
K.J.: The number of executed Christians is around 5,000 each year, and 80 percent of them is murdered in Nigeria. Kidnapping is also rampant, and those who are kidnapped are either killed or, in case of women and young girls, raped or trafficked, or often forced to marry Muslim men. For instance, last March Boko Haram – one of the oldest extremist organisations operating in the region – kidnapped 687 people in northern Nigeria. Sudan is currently experiencing Africa’s largest civil war, where in early 2024, a Christian church was burned down, Bibles were destroyed, and several Christians were killed. In Somalia, last March, on Good Friday six Kenyan Christian men were murdered for sharing the gospel with Muslims. Unfortunately, murders, rapes and hate crimes are commonplace in these regions.
Z.R.: There are countries where physical aggression is not so prevalent, but Christianity is completely banned. We can talk about underground Christianity in case of North Korea or Iran, where being publicly Christian can easily cost your life.
How should we imagine the life of a persecuted Christian person? What do they face when they flee or settle in a new country?
Z.R.: As a Christian aid organisation, our aim is to approach the persecution of Christians from the perspective of solidarity. For example, when schoolchildren are abducted, murders occur, or a church or hospital is blown up, it has serious consequences. People die, they lose fathers, mothers, children, and they suffer traumas that can take years to process. There are also cases in which life-changing decisions have to be made. It often takes many months for them to reach a safe country, on foot, by train or sometimes by smugglers, and they usually suffer injuries. Then they arrive in a foreign country, where they don’t speak the language, don’t know where to enrol their child in, where to go for healthcare services. In 2015 we operated a healthcare base for refugees arriving in Hungary, and we saw that almost everyone had some kind of a problem. They had various wounds or bruises, and there was also one case when a mother gave birth there. The question for us is not why they came here, but what we can do for them now that they are here.
To a lesser extent, on an ideological level, discrimination against Christians has also resurfaced in Western countries. What could be the reason that the number of anti-Christian atrocities is increasing even in Western European countries with a traditionally Christian cultural background?
K.J.: It has centuries-old roots that in Christianity – and this is not just Western Europe, but also the United States – people have begun to see an outdated ideology that holds back development. It can attributed to various phenomena – from slavery to the oppression of women – it has always been Christianity to blame. But if we examine Western history objectively, we see that Christians helped to abolish slavery, they facilitated the emergence of 18th-century feminism, and the civil rights movements. The ideological current that calls itself progressive is trying to redefine the roots of civilisation. In the traditional sense, we talk about Jewish, Christian, Roman, Greek roots, and in fact, if we eliminate any of these, we eliminate the entire civilisation itself.
There is a non-governmental organisation, the Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe (OIDAC), which publishes an annual report on anti-Christian acts within Europe. These are primarily committed by progressive, far-left groups such as Antifa, radical feminist movements, LGBTQ groups, far-right groups, Satanists, and Islamic extremists. Among other things, anti-Christian attacks could be significantly reduced by trying to eliminate the radicalisation of the European Muslim community, which is already estimated to be around fifty million people. Another step would be to restore the dialogue between left-wing-progressive and traditional Christian-conservative political forces. The organisation registered a total of 2,400 anti-Christian atrocities in 2024, including a total number of 244 hate crimes. The most discriminated countries are France, the United Kingdom and Germany – in the latter the number of violent acts doubled in one year.
When we hear about attacks on Christians, many of us feel sorry for our suffering brothers and sisters. What could we do for them from Hungary?
Z.R.: It is important to extend our Christian sense of mission towards responsibility for other our brothers and sisters. In addition to Caritas participating in humanitarian crisis management, we must also work for ensuring the survival of Christian communities. Everyone has his share of personal responsibility, we must believe in the power of prayer, and we can also join organisations, initiatives, awareness-raising campaigns. On top of that, we also have a role to play in making as many people as possible aware of the severe persecution that Christians suffer.
K.J.: Anyone can really get involved in charitable activities, even just by donating to organisations that provide aid to local communities. We also need to educate Christians. It would be good if every community dealt with the topic of persecution at least once a year. It is very important to protect persecuted Christians but let’s not forget that Jesus called us to love our enemies and pray for those who persecute us. Therefore, we must also pray for those who persecute us, because Christianity is the only religion that teaches the love of its enemies as well.
