Az egyetlen reális nézőpont Isten Országa és a Mennyország – tanít Varga László katolikus püspök Szellemi harc 2.0 című könyve, ami egyszersmind arra hív, hogy „ne a sötétséget szidjuk, hanem gyújtsunk fényt!”. A könyv olyan, mint maga a szerző: leplezetlenül őszinte és teljes mivoltában elkötelezett.

Kertelés nélkül, azonnal rámutat: háború van, szellemi harcban élünk, a Diabolosz ellen pedig csak a szellemi fegyverek hatékonyak. Röviden tér ki a küzdelem egyes területeire, de a felvillantott szempontok döntőek, megállapításai pedig tűpontosak.

Szól a szexuáletika terén tomboló brutális támadásról, a genderpropagandáról, az élet szentségét érő kíméletlen össztűzről. De kitekintést ad a politikai színtérre is, ahol rámutat, miért üldözik uniós szinten a kereszténységet és miért vált ellenséggé a nemzetállam.

A gender-ideológiával kapcsolatban Varga László leszögezi: a cél nem más, mint az új embertípus megalkotása. A folyamat egy régen útjára indított sorba illeszkedik: az „übermensch” után a szocialista embertípus megalkotása volt a cél, később a New Age embere került a középpontba, ma pedig a „gender-ember”. A szerző a genderizmussal kapcsolatban ugyanakkor arra figyelmeztet: „ha főáramlattá válik, minden erejével azon lesz, hogy eltűnjön a kereszténység”. A támadások a kereszténység alapjai ellen irányulnak, nekünk, Krisztust követőknek pedig az ellenállás mellett vállalnunk kell a szellemi harcot is, szellemi fegyverekkel. Márpedig

„a szellemi harc ma a hűség harca”.

Mi, keresztények ugyanis arra kaptunk hivatást, hogy a föld sója és a világ világossága legyünk.

Felhívja a figyelmet az új globális etika veszélyeire és a relativizmus diktatúrájára is, később pedig arra figyelmeztet: „naivitás lenne azt gondolni, hogy mindez nincs jelen az egyházban is”. Az egyház belső válságával kapcsolatban a püspök kifejti; el kell fogadnunk, hogy a bibliai példabeszéd igazságának megfelelően együtt nő a búza és a konkoly. A mi feladatunk növeszteni a búzát és hinni abban, hogy a konkolyból is búza lehet.

Nyílt beszéd a sátánról

Varga László, ahogy tanításaiban általában, úgy ebben a könyvében is néven nevezi az ellenséget. Precízen mutatja be, hogy idővel a sátán még keresztények tömegeivel is elhitette, hogy nem létezik, „a racionális teológia a mitológia világába száműzte a démonokat”, szakítva az egyház tanításával és fittyet hányva a mindennapos tapasztalatra. „Az egyháziak közül ma is sokan allergiásak a sátán témájára – elfogadtak egy kényelmes magyarázatot: a sátán pusztán az emberi gonoszság összessége” – írja le a helyzetet a püspök. Ám a modernista teológia hatására „a kereszténység a középszerűség vallása lett, Krisztust magát és az Evangéliumot is »háziasítottuk«, megszelídítettük és kezelhetővé tettük magunk számára”.

Vissza kell térnünk Jézus Krisztushoz és az Ő igazságához: a tiszta evangéliumhoz. Mert „a keresztény élet választás két királyság között”, Isten országa vagy a sátán uralma között.

A kaposvári megyéspüspök arra lelkesít, hogy törjük meg a gonosz atmoszféráját a közgondolkodásban és a tömegmédiában. Ehhez pedig bátornak kell lennünk, szembe kell szállnunk a (nagyrészt a médiaóriások által formált) korszellemmel.

Olyan korban élünk, amikor az okkult már nem rejtett többé – figyelmeztet a szerző. „A boszorkányok kilépnek sötét gyülekezeteikből, és belépnek a fősodorba, beolvadnak a feminista abortuszpárti felvonulásokba, szocialista tiltakozásokba vagy ökológiai klímaváltozási menetekbe. A sátánista egyház tagjai nem titkolják, hogy a »homoszexuális agenda (mint elintézendő ügy) csak egyik frontja a sátánista forradalomnak«.” A politikai indíttatású sátánizmus és boszorkányság színre lépésével pedig egy másik területen is megváltozott a játék kerete. De a történelem ura most is Isten, a helyes világkép tehát nem dualista, hanem Isten-központú.

Miben áll a szellemi harc?

Varga László könyvében bemutatja, miben állt Jézus szellemi harca és miben áll Isten gyermekeié. A Mesteré az Atyától való állandó függésből merített, miközben megtörte az ellenség hatalmát. Az Új Ádám a szabad akarat terén győzött, pontosan azon a területen, ahol az ember vereséget szenvedett. A mi szellemi harcunk pedig – amihez természetesen Jézus maga a példa előttünk – a szabaddá válás az Istennel való együttműködésre és a fentebb már említett állandó választás a világosság és a sötétség között.

A sátáni működés különböző megnyilvánulásai ellen a hitben élő keresztény Isten erejével, a Jézustól kapott hatalommal veheti fel a küzdelmet, melyhez az egyház a szentségeken és szentelményeken keresztül megannyi támogatást ad. A püspök részletesen bemutatja, hogyan vívhatjuk harcunkat a gyakorlatban, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre és milyen hitbéli állásfoglalással kell felvérteznünk magunkat.

„A szellemi harc legfontosabb része, hogy megismerjük Jézust, aki a Szentlélek erejével van felkenve, aki bátran felveszi a harcot a sötétség erőivel szemben, aki bevezet minket Isten országába, aki arra hív, hogy legyünk a tanítványai és a követői” – húzza alá.

Egyszersmind arra hív, hogy mindig válasszunk az evangéliumhoz hűségesen, idézzük fel magunkban a Jézustól kapott ígéreteket, mert a hétköznapokban „a szánkkal megvallott hit és a valóság gyakran köszönőviszonyban sincs egymással”. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a hit, amelyet megvallunk, belső meggyőződésünk és mindennapi gyakorlatunk legyen, feltekintve a keresztre, amely „Isten hatalmas győzelme a sátán felett”. Varga László arra tanít, hogy „a titok” a szabadságunk használatában rejlik: „Ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te.” Mint mondja, pontosan ez a jézusi választás a szellemi harcunk lényege, alkalmaznunk kell a jézusi lelkületet, amelyet – Szent Pál nyomán – részleteiben is bemutat.

Akkor bekövetkezik végső veresége

A szerző alázatra és engedelmességre hív, valamint arra, hogy minden áldott nap ajánljuk fel magunkat a Mennyei Atyának. Mert „a sátán végső veresége akkor következik, mikor mi, Jézus tanítványai, összeszedve minden erőnket, ki tudjuk mondani akár a legnehezebb helyzetekben is: »Szent vagy, Uram, igazak és igazságosak útjaid! Átadom neked magam, Atyám, még ha nem is értelek. Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!«”

Abban pedig, hogy így tegyünk, segítségünkre van a hit három lépése: elfogadni azt a helyzetet, amiben vagyunk, hálát adni Istennek azért a konkrét helyzetért (akár nehézségért, kihívásért, veszteségért), majd dicsőíteni érte Istent, kérve, hogy dicsőítse meg magát az adott helyzetben, nyilvánítsa ki mindenhatóságát, irgalmát és igazságosságát.

Szellemi harcunk során a legfontosabb a hűség lesz: hűség az Atyához, a Fiúhoz és a Szentlélekhez. Éljünk az egyház által felkínált ajándékokkal (a szentmisével, szentáldozással, szentségimádással, Isten igéjének olvasásával, a rózsafüzérrel, a böjttel), amelyek megerősítenek bennünket hitünkben és hűségünkben és éljünk intenzív imaéletet!

László püspök emlékeztet minket: megannyi helyen láthatjuk, hogy Isten dicsőségének új kiáradása hatalmas erővel érinti meg a mai generációt, létrehozva az ima és dicsőítés erőteljes mozgalmát.

Ne feledjük, hogy az ima városokat, országrészeket, nemzeteket változtat meg!

A világ sok nagyvárosában, ahol elindították az Imádság Házát, elkezdett megváltozni a szellemi légkör. Küldetésünk, hogy közbenjárjunk a társadalom megújulásáért is, hogy a halál kultúrája helyett a szeretet civilizációja valósuljon meg.

Ha megismernénk Isten ajándékát

Törekednünk kell rá, hogy megismerjük Isten ajándékait, amelyekkel elhalmoz minket. Nem kisebb dolgokról van szó, mint például a Szentlélekről, aki folyamatosan munkálkodik. Mélységes kapcsolat volt közte és Jézus között: a Megváltó mindent a Lélekben cselekedett. Így győzte le a sátánt is, amikor az pusztai elvonulása alkalmával megkísértette.

László püspök könyvében rámutat: mai keresztény életünkben az a baj, hogy nem döntünk igazán Krisztus követése mellett.

Ha átadjuk az életünket Krisztusnak és hívjuk a Szentlelket, az Ő kenete megtanít bennünket ellene mondani a gonosznak, segít visszavenni a keresztségben kapott hatalmunkat, valamint segít elfogadni Isten áldását.

Varga László arra kér, hogy olvassuk újra a pünkösdi eseményeket azzal a szándékkal, hogy betöltekezzünk a Szentlélekkel. Hogy mozduljunk el a „statikus keresztény” állapotából a „dinamikus keresztény” állapota felé; hittel szólva és cselekedve, jelként a világban.

Nyitókép: Axioma.hu/Vágvölgyi Gergely