A legtöbb afrikai országhoz hasonlóan Kamerunra is erős befolyást gyakorolt a gyarmati múltja. Az ország francia uralom alatt álló része 1960-ban, az angolok által birtokolt területek pedig 1961-ben váltak függetlenné. Ezt követően azonban rövidesen egy diktatórikus rendszer vette kezdetét Ahmadou Ahidjou uralma alatt, majd 1972-ben egy népszavazás után létrejött a Kameruni Szövetségi Köztársaság. A demokratizálódási folyamat 1982-ben, Paul Biya miniszterelnök hatalomra jutásával vette kezdetét, ám a kormányfő csak 1992-ben tette lehetővé újabb pártok indulását.
A demokratizálódás azonban nem oldott meg minden problémát. Az anglofón és frankofón területek között ugyanis konfliktusok kezdődtek. 1984 óta több alkalommal is kísérletet tettek az anglofón területek autonómiájának kikényszerítésére, mely során kikiáltották a nemzetközi közösség által el nem ismert Ambazónia Köztársaságot is, az ország észak-nyugati, anglofón részén. A területen 2016-ban tüntetéshullám kezdődött, melyet a hadsereg 2017-ben brutálisan levert. Az idősödő, frankofón elnökkel szembeni feszültség azóta folyamatosan nő és a fegyveres konfliktus sem szűnt meg az országban.
A kép baloldalán a vitatott anglofón területek láthatók. Forrás: DW
Az Evangéliumi Szövetség színre lép
A konfliktus békés megoldására tett kísérletként a Békéért és Megegyezésért Felelős Hálózat (PRN) regionális koordinátora konzultációra hívta Johannes Reimert, az Evangéliumi Világszövetség közkapcsolatokért felelős igazgatóját és a Kameruni Evangéliumi Szövetség főtitkárát, Dr. Jean Li Libom-ot. Az első, február 27-én tartott egyeztetésre Kamerun fővárosban, a frankofón Yaoundé-ban került sor, mintegy 30 gyülekezeti és misszió vezető részvételével.
Reimer elmondása szerint az egyeztetések során egyértelművé vált, hogy az országban a függetlenedés óta alapvetően a frankofón területek akarata érvényesül. Az anlofón területek lakosai nem részesültek egyenlő kulturális és oktatási lehetőségekben és a struktúráik fenntartására sem kaptak megfelelő támogatást. Ráadásul Franciaország továbbra is jelentős hatást gyakorol a kameruni kormány döntéseire és az ország gazdaságára.
A résztvevők beszámoltak arról, hogy az észak-nyugati területeken kitört fegyveres ellenállás számos emberéleteket követelt már és a nyílt háború is kilátásba került. Világossá vált továbbá az is, hogy a korrupció magas szinten van jelen az országban, melyben keresztény vezetők is részt vesznek. Az egyeztetés végén megállapodás született arról, hogy a Kameruni Evangéliumi Szövetség fel fog állítani egy munkacsoportot a gyarmatosítás következményeinek mérséklésére, egyet pedig a megbékélés elősegítésére.
A második konzultáción, melyet Limbe-ben, az Emmánuel Baptista Gyülekezetben tartottak az evangéliumi vezetők kifejezték abbéli szándékukat, hogy műtárgyak és történelmi dokumentumok visszaszállításával erősítsék meg a kameruni egyház identitását.
A további lépések
Az egyeztetéseken végül több további lépés is meghatározásra került. Eldőlt többek között, hogy a Kameruni Evangéliumi Szövetség által felállítandó munkacsoportot a (fent is említett) Békéért és Megegyezésért Felelős Hálózat (PRN) regionális koordinátora fogja segíteni. Ezen kívül úgy döntöttek, hogy megkérik a korábbi gyarmattartó országokban (Franciaországban, Angliában és Németországban) jelenlévő Evangéliumi Szövetségeket, hogy támogassák a békéltetést, valamint működjenek közre a történelmi keresztény műtárgyak Kamerunba történő visszajuttatásában. A konzultáció résztvevői továbbá arra kérték az Evangéliumi Világszövetséget, hogy a történelmi keresztény identitás megerősítése érdekében segédkezzen egy Történelmi Intézet és Archívum létrehozásában is.
Végezetül a részvevők arra hívták a világ keresztényeit, hogy imádkozzanak Kamerunért, hogy valódi szabadságot nyerjen Európától, valamint, hogy kormánya igazságos, nemzeti identitása pedig integratív legyen. A vezetők úgy látják, hogy lelki tekintély és egységes szükséges ahhoz, hogy a kameruni egyház megfelelően kapcsolódjon a társadalomhoz és a politikához.
Nyitókép: Shutterstock