Az Open Doors története
Az Open Doors kezdetben, még a hidegháború időszakában Bibliákat csempészett a vasfüggöny mögött fekvő kommunista országokba. A Szovjetunió bukását követően felszabaduló erőforrásoknak köszönhetően 1991-től már a keresztényüldözés jelenségének feltérképezésére is vállalkoztak, s tevékenységüket más országokra is kiterjesztették. Elsőként egy egyszerű kérdőív alapján készítették el 1993 januárjára az első World Watch List elnevezésű kimutatásukat, amely ekkor még belső használatra készült. Azonban az 1990-es évek vége felé döntés született az évenként elkészülő lista nyilvánossá tételéről, mely alkalmas eszköznek bizonyult a figyelem felkeltésére és támogatók megnyerésére.
Az Open Doors által évenként kiadott World Watch List feltárja az üldözés összetettségét, így bemutatja, hogy a keresztények milyen különböző módokon néznek szembe üldöztetéssel és diszkriminációval hitük miatt. A 31 esztendő alatt elért eredmények döntő szerepet játszottak az Open Doors munkájának megváltoztatásában, és változást hozott abban a hozzáállásban is, hogy miként lehet támogatni a világ üldözött keresztényeit. A World Watch List hozzájárul, hogy senki ne szenvedjen egyedül üldöztetést, hiszen a szervezet mellettük áll, amely sokféle módon és eszközzel erősíti fel az üldözöttek hangját. Az üldöztetés gyakran jár együtt elszigeteltséggel, és a keresztények számára nagyon sokat jelent, ha tudják, az általuk tapasztalt szenvedések nem maradnak észrevétlenek a hitük családja számára világszerte.
A World Watch List és az általa kiváltott reakciók sorozata valóban megmutatja az 1 Korinthus 12,26 igazságát: „Ha egy rész szenved, vele együtt minden rész szenved; ha egy részt megtisztelnek, minden rész vele együtt örül. Ti most Krisztus teste vagytok, és mindegyikőtök egy része ennek.”
Az elmúlt évtizedek tendenciái
Az eltelt 31 év trendjeit összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a keresztényüldözés kezd kilépni a nemzeti, vagy regionális keretekből. Azonban a folyamatok így is riasztóak: nagy mértékben bővült azoknak az államoknak a köre, ahol nemcsak a keresztények jogai, de életük is veszélyben van. Az évezred fordulóján még látszólag csökkenő tendenciát mutattak a számok az 1990-es évekhez viszonyítva, az iraki háború óta azonban ismét negatív irányba fordultak a dolgok. 2013-tól az Iszlám Állam szíriai és iraki előretörésével már nemcsak a Közel-Keleten, de Észak-Afrikában és a szubszaharai régióban is újra fellángoltak a keresztényekkel szembeni terrorcselekmények.
A 2024-es jelentés szerint (mely 2022. október 1. és 2023. szeptember 30. között rögzített adatokkal készült) a világban több mint 365 millió keresztény szenved üldöztetéstől és diszkriminációtól hite miatt.
Számuk a tavalyi évhez képest 5 millióval nőtt, és összességében óriási a közelmúlt növekménye: 2018-ban ez a szám még 215 millió főt tett ki, ami azt jelenti, hogy 6 év alatt közel 70%-kal (azaz 150 millió fővel!) több keresztényt üldöznek világszerte. A gyilkosságok száma ugyanezen időszak alatt 63%-kal (3066 főről 4998 főre), a bebörtönzött keresztényeké közel 330%-kal (1252 főről 4125 főre), míg a keresztény ingatlanok elleni támadások száma 1862%-kal (793-ról 14.766-ra) nőtt! Más összevetésben azt mondhatjuk, hogy 2024-re minden hét keresztényből egyet üldöznek világszerte, s minden öt keresztényből egyet Afrikában, kettőt pedig Ázsiában ér üldözés. Világszerte 295.120 keresztényt kényszerítettek lakóhelye elhagyására: ez kétszer annyi hívőt jelent, mint az előző évben.
A 4998 meggyilkolt keresztény azt jelenti, hogy átlagosan naponta több mint 13 fő vesztette életét hite miatt (tavaly ez a szám kiugróan magas volt 5621 meggyilkolttal, és átlagosan napi több mint 15 fővel). A legtöbb keresztényt a szubszaharai Nigériában ölték meg: 2009 óta közel 50.000 főt! Tíz vallási indíttatású gyilkosságból kilencet Nigériában követtek el.
Kik és miért üldözik a keresztényeket?
A keresztényüldözés okai között első helyen szerepel a muszlim szélsőségesség, elsősorban is a regionális instabilitástól szenvedő szubszaharai Afrikában, ahol 13-ról 15-re emelkedett azon országok száma, ahol rendkívül kiugró az erőszak mértéke. Szélesebb kitekintésben az iszlám radikálisok Afganisztántól a Közel-Keleten át Észak-Afrikáig és a szubszaharai térségig jelentenek veszélyt a keresztényekre. Második helyen említhetjük meg a baloldali ideológiák által indukált üldözést: ebből a szempontból Észak-Koreát, Kínát, Nicaraguát és Kubát kell megemlítenünk. A templomok és nyilvános keresztény ingatlanok elleni támadások és bezárások kétharmada Kínában történt, ahol a szigorodó vallási törvények és az egyre erősödő megfigyelés arra kényszerítette az egyházakat, hogy számtalan kis, kevésbé látható csoportra szakadjanak szét. Szerepel még a sorban a hindu nacionalizmus, amelynek árnyékában az olyan stabilnak tekinthető országban is mint India, tolerálják a vallás- és véleménynyilvánítás szabadságának megsértését, így a helyi instabilitás és törékenység katasztrofális következményekkel járhat a keresztényekre és más vallási kisebbségekre nézve.
A 10 legveszélyesebb ország
A World Watch List 2024 kimutatásban szereplő 50 ország közül a világ 10 legveszélyesebb országa a keresztények számára a következő:
Észak-Korea
Észak-Korea évek óta őrzi szégyenletes első helyezését az Open Doors összeállításában. A 26 milliós országban 400 ezer főre becsülik a keresztények számát, akikre nehezedő nyomás az élet minden területén sajnos a maximális szinten maradt. Egy hívő család 2023 áprilisában történt letartóztatása mutatja, hogy milyen rendkívül magas árat kell fizetniük a keresztényeknek hitükért az országban: április 30-án az észak-koreai Tomgam faluban a rendőrség egy besúgó adatai alapján razziát hajtott végre egy tanyán, ahol illegális imaösszejövetelt tartottak. Egy család öt tagját hurcolták ezért munkatáborba, akik nem voltak hajlandóak elárulni, honnan szerezték be a Bibliáikat és a náluk lévő keresztény irodalmat. Az őket kihallgató igazságügyi hivatal munkatársának annyit válaszoltak csak: „Mindent vállalunk Jézusért, még a halált is!”
Szomália
A 17 milliós Szomália, melynek néhány száz főre becsülhető keresztény lakossága van, a tavalyi évhez hasonlóan idén is a második helyen áll, és jelentősen megnőtt az erőszak, valamint a keresztényekre nehezedő rendkívüli nyomás egyéb vonatkozásokban is. A szélsőséges muszlim fegyveresek egyre inkább a keresztény vezetők azonosítására és megsemmisítésére összpontosítanak. Az iszlámról a kereszténységre való áttérésnek akárcsak a gyanúja is életveszélyt jelenthet az érintettek számára.
Líbia
A harmadik helyen álló Líbia lakossága több mint 7 millió fő, s közülük mintegy 35 ezren keresztények. 2023 márciusában és áprilisában több iszlámról keresztény hitre tért személyt és külföldi keresztényt tartóztattak le. Az, hogy nincs egyetlen központi kormányzat, amely törvényt és rendet teremtene az országban, még bizonytalanabbá teszi a keresztények helyzetét. Valamennyi letartóztatottat hitehagyással és hittérítéssel vádolták meg. A Belbiztonsági Ügynökség vette őrizetbe őket, amely az al-Radaa iszlamista különleges műveleti katonai rendőrségi egységhez kapcsolódik. A Belbiztonsági Ügynökség rendszerint a nagy horderejű szervezett bűnözéssel foglalkozik, de részt vesz a politikai disszidensek és az „iszlámellenesnek” tartott személyek felkutatásában is.
Eritrea
Az egyesek által „Afrika Észak-Koreájának” is nevezett Eritrea a negyedik helyen szerepel a World Watch List 2024-ben, melynek 3,7 millió lakosából 1,7 millió keresztény. A Jézus követőire nehezedő nyomás extrém erős, és kismértékben még növekedett is az erőszak az előző évhez képest. Ennek középpontjában egy elnyomó, totalitárius kormány áll, amely nyíltan ellenséges a vallással. Eritrea csak három erősen ellenőrzött keresztény felekezetet ismer el (eritreai ortodox, római katolikus és evangélikus), így bárki, aki ezeken a felekezeteken kívül gyakorolja keresztény vallását – például az evangéliumiak vagy a pünkösdiek – állandó veszélyben van.
Jemen
Az ötödik helyen szereplő, közel 32 millió lakossal rendelkező Jemenben kisszámú keresztény él. A jemeni társadalom erősen iszlámhívő, konzervatív és törzsi, és az iszlám vallás elhagyásáért a törzsi büntetés halál vagy száműzetés lehet. A legtöbb keresztény hívő jemeni, és muszlim hátterű. Mivel az iszlámról való átérést a törvény tiltja, a keresztényeknek titokban kell tartaniuk hitüket, különben családjuk, a hatóságok vagy a radikális csoportok súlyos represszióját kockáztatják. Ez magában foglalhatja a válást, a gyermekek felügyeleti jogának elvesztését, a letartóztatást, a kihallgatást és még a becsületgyilkosságokat is.
Nigéria
A több mint 220 millió lakosú Nigéria a lista hatodik helyén szerepel, s jelentős keresztény kisebbséggel rendelkezik: mintegy 103 millióan vallják magukat Jézus követőjének. A nigériai keresztényeket különösen a muszlim többségű északi országrészben terrorizálják a mohamedán szélsőségesek és fegyveres banditák. Egyedül Nigériában minden évben több hívőt ölnek meg hitük miatt, mint a világ többi részén együttvéve: az egész világon elkövetett keresztényellenes gyilkosságok 82%-át itt követik el. A támadások gyakran brutális jellegűek, és magukban foglalhatják ingatlanok megsemmisítését, váltságdíjért elkövetett emberrablásokat, szexuális erőszakot és az említett gyilkosságokat is. A hívőket megfosztják megélhetésüktől, és kiűzik otthonaikból.
Pakisztán
A lista hetedik helyét elfoglaló Pakisztán 234 millió lakosából 4,2 millió keresztény. A pakisztáni blaszfémia-törvényeket – melynek értelmében életfogytiglani börtön- vagy halálbüntetéssel sújtandó az, aki Mohamed prófétát vagy a Koránt sértegeti – gyakran használják fel a kisebbségek ellen, de a keresztényeket aránytalanul nagy mértékben érintik ezen esetek. Még egy alaptalan vád is rendkívül veszélyes lehet. A 2023. augusztusi jaranwalai pusztító támadás – mely során 21 templom égett le vagy rongálódott meg, és keresztények százai kényszerültek otthonuk elhagyására – kijózanítóan emlékeztet arra, milyen ellenséges környezetben élnek a pakisztáni keresztények. Egyre nő az elrabolt, bántalmazott és az iszlám hitre erőszakosan áttérített keresztény lányok és nők száma. Minden keresztény szembesül intézményesített diszkriminációval, hiszen legtöbbször csak olyan munkákat kapnak, amelyeket megalázónak ítélnek. Bár a történelmi egyházak viszonylag szabadon látogathatók, erősen figyelik őket, és gyakran bombatámadások célpontjai.
Szudán
A több mint 47 milliós Szudán a nyolcadik helyen szerepel, s itt 2 millió keresztény él. A keresztények elleni erőszak a 2023 áprilisában kitört polgárháború óta eszkalálódik. Szudán pozitív lépéseket tett a vallásszabadság felé – de az országban tapasztalható puccsok és instabilitás azzal fenyeget, hogy ez a folyamat visszájára fordul. Legalább 165 templomot erőszakkal bezártak, másokat leromboltak, és a közelmúltban megnőtt a radikális csoportok által elrabolt és meggyilkolt keresztény férfiak száma is. Elemzők attól tartanak, hogy a konfliktus hatására a muszlim szélsőségesek megerősödhetnek az országban.
Irán
A kilencedik helyen álló Iránban illegális az iszlámról a kereszténységre való áttérés, és bárkit, akit áttérőként azonosítanak, letartóztathatnak és bebörtönözhetnek. A közel 87 millió lakosú országban egyébként egyre terjed a földalatti keresztény egyház: az iráni keresztények száma legalább 1,2 millió főre tehető, de léteznek 5 milliós becslések is. A hatóságok úgy tekintenek a keresztény hitre térésre, mint a Nyugat arra irányuló kísérletére, hogy aláássák az iszlámot és az iráni iszlám kormányt. Az őrizetbe vett személyek a börtönökben bántalmazással és kínzással szembesülhetnek. A megtérőket családjuk és közösségeik is üldözik, és gyakori az örökség elvesztése vagy a muszlimokkal kötött kényszerházasság.
Afganisztán
A World Watch List 2024 tizedik helyén Afganisztán található, amely a 2021-es második tálib hatalomátvétel óta sok hívő elmenekült, és menekültként él a szomszédos országokban. A mintegy 42 milliós országban alig pár ezer keresztény maradt. Azoknak, akik úgy döntöttek, hogy maradnak, vagy nem tudnak elmenni, titkolniuk kell a hitüket, különben egyszerűen eltűnhetnek. Ha egy afgán keresztény hitét felfedezik, megölhetik – vagy megkínozhatják, hogy információt adjanak hívő társaikról. A nők és a lányok különösen kiszolgáltatottak, és gyakran nem jelentik a velük szemben elkövetett szexuális zaklatásokat, egyrészt az ezzel járó megbélyegzés miatt, másrészt mivel ezeket a cselekményeket csak ritkán büntetik. Az iszlám hitről áttértek családtagjaik és törzseik részéről is kemény büntetésben részesülnek.
Összegzés
A fenti adatok és trendek mutatják, hogy a 21. század egyik legnagyobb biztonsági kihívásává a keresztényüldözés vált, amely számunkra, hívők számára kötelességgé teszi az üldözött testvéreinkért való kiállást és összefogást: imáinkban, az értük tett felszólalásokban, publikációkban, anyagi és egyéb támogatásban. Ne feledjük, a kereszténység biztonságosnak tekintett nyugati világunkban is pressziót kénytelen elszenvedni, egyelőre csak szellemi-ideológiai szinten, azonban ha nem cselekszünk bölcsen ellene, a jövőben akár mi magunk is fizikailag üldözött keresztényekké válhatunk.
Források:
Open Doors World Watch List 2024: https://www.opendoors.org/en-US/persecution/countries/
Physical harassment related to religion occurred in more than two-thirds of countries in 2020: https://www.pewresearch.org/religion/2022/11/29/physical-harassment-related-to-religion-occurred-in-more-than-two-thirds-of-countries-in-2020/ (Pew Research Center, 2022. november 29.)