Nyolc éve ezen a napon már annak ellenére nyitva voltak a boltok Magyarországon, hogy vasárnap volt: ez korábban, noha csak egy rövid ideig, de elképzelhetetlen lett volna. A vasárnapi boltzár intézményét 2014-ben kezdeményezték a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselői, a javaslat mögött pedig az Úr napjának megszentelése állt: a kezdeményezés célja az volt, hogy a hetedik napon minél kevesebb honfitársunknak legyen munkahelyi kötelezettsége, ezáltal pedig minél több család tölthesse együtt (és talán méltó módon) a vasárnapot.
A javaslatról 2014 decemberében döntött a parlament, amely végül nagy többséggel elfogadta azt. A jogszabály 2015. március 15-én lépett hatályba és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek mellett a bevásárlóközpontoknak is megtiltotta, hogy vasárnap nyitva tartsanak (az adventi időszak vasárnapjai és évente további egy, az üzemeltető által szabadon kiválasztott vasárnap kivételével). A szabályok értelmében továbbra is nyitva tarthattak a pékségek, virágüzletek, gyógyszertárak, benzinkutak, az újságárusok, valamint – sajnos – a dohányboltok is.
A kereszténydemokrata intézkedés nagy felhorgadást eredményezett a hedonizmussal átitatott fogyasztói társadalomban. Sokan egyfajta jogfosztásként igyekeztek beállítani, hogy vasárnap nem lehetett a plázákban lézengeni, mások a gazdaság teljesítőképességét féltették (feleslegesen). A jogszabály visszavonása érdekében több társadalmi és politikai akció is indult, ezek közül a szocialista párt népszavazási kezdeményezése jutott a legtovább, amely zöld utat kapott a Nemzeti Választási Bizottságtól. Ám országos népszavazásra a vasárnapi boltzárról nem került sor, mivel a kormány végül 2016. április 11.-én javasolta a szabályozás visszavonását, amelyet a parlament támogatott, április 24-én pedig a legtöbb bevásárlóközpont és szupermarket már tárt kapukkal várta a fogyasztókat.
Több kereszténydemokrata, köztük Harrach Péter, a KDNP akkori frakcióvezetője mindvégig a vasárnapi boltzár létjogosultsága és szükségessége mellett érvelt.
Azóta több formában merült fel újra a legalább részleges boltzár gondolata. Egy évvel ezelőtt mértéktartó hírportálok is arról cikkeztek, hogy „igény már lenne rá”, ugyanis egyre több munkavállaló, sőt, már üzletláncok is kezdik felfedezni a boltzár-intézkedés értékeit. Többen azt a lehetőséget vetették fel, hogy a vasárnapi boltzár újbóli bevezetése lépésenként történhetne, azaz első ízben például azt lehetne elrendelni, hogy a szabályozás hatálya alá tartozó kereskedelmi egységek vasárnap délben bezárjanak.
Érdekesség, hogy Horvátország tavaly nyáron léptetett életbe vasárnapi boltzár-intézkedést: déli szomszédunknál a boltok 2023. július 1. napjától fogva csak 16 vasárnapi napon lehetnek nyitva (ezeket a kereskedők, a cégek maguk határozhatják meg a szezonalitás, mikrolokáció és egyéb, számukra releváns tényezők alapján).
„Amint »Isten megpihent a hetedik napon mindazon munkája után, amit végzett« (Ter 2,2), az emberi életet is a munka és a pihenés ritmusa jellemzi. Az Úr napjának intézménye hozzájárul ahhoz, hogy mindenkinek legyen elegendő pihenő- és szabadideje a családi, kulturális, társadalmi és vallásos élet ápolására.” [Vö. II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et spes, 67.]
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Shutterstock
